Szám:                                        SK_000005_H

Szerző:                                     Oberländerová, Alica ; Nečesaný, Vladimír

Cikk címe:                                Az ipari exhalátumok által károsított lucfenyő faanyag másodlagos ismertetőjegyei

Kiadvány neve:                       Drevársky Výskum, 1987. évfolyam, 114. kötet, 3 – 15. oldal, Štátny drevársky výskumný ústav (ŠDVU), ALFA, Bratislava 1987.

Lásd az eredeti cikket:

http://library.envifor.eu:8282/greenstone/collect/PDF/SK_000005.pdf

Kulcs szavak: lucfenyő faanyag, barna korhadás, száradási repedések, rágásképek,

Az eredeti rezümé nem lektorált fordítása:

A lucfenyő állományokat jelentős mértékben károsítja az ipari exhalátumokkal, elsősorban a kéndioxiddal szennyezett levegő. A levegőbe került SO2 reakcióba lép a  levegőben lévő vízgőzzel és kénsav keletkezik. Ebből keletkeznek az un. Savas esők, amelyek gyengítik a faegyedek fiziológiáját és pusztítják az erdőállományokat. Azáltal van közvetlen hatásuk a vegetációra, hogy zavart okoznak az asszimilációs rendszerben, növelik a talajok savasságát, megbontják a talaj mikroflóráját, kimossák a talajból az ásványi tápanyagokat, elsősorban a kalciumot és a magnéziumot, növelik az alumíniumsók koncentrációját, amelyek a fák hajszálgyökérzetét károsítják. A fiziológiailag legyengített fák fatestét gyakran olyan gombák támadják meg, amelyek megváltoztatják a faanyag természetes színét. A keresztirányú vágásfelületeken különböző színű és árnyalatú foltokat lehet látni. A lucfenyő esetében a fertőzés korai stádiumában leggyakoribb színváltozás a kékülés. Ezt elsősorban a Ceratocystis családba tartozó gombák okozzák, amelyek sajátos módon a fa szíjács részét kötik meg, ahol a bélsugarak elegendő mennyiségű tápanyagot biztosítanak számukra. Annak ellenére, hogy a Ceratocystis családba tartozó gombák nem kimondottan farontó gombák, mert az eddigi tapasztalatok alapján nem bontják le a faanyagot, tevékenységükkel mégis nagymértékben tudják károsítani az élő és a holtfát egyaránt. Minden esetben az emisszióval károsított lucfenyő faanyag elsődleges ismertetőjelének és a mikrobiológiai degradáció kezdetének tekintjük jelenlétüket. A fát károsító rovarok kezdetben a fa háncs részét károsítják, majd a fa többi részét. A z elpusztuló lucfenyő faegyedek faanyaga sok olyan makroszkópos tünetet mutat, amelyek a mikroszkópos tünetek változásának felelnek meg. Ezek a változások kísérik a faegyedek elpusztulását, de gyakran befolyásolják a lucfenyő faanyag fizikai-mechanikai tulajdonságait a megmunkálás során.

A lucfenyő faanyag vizsgálatát a Jizerské hory körzetből származó minták felhasználásával végezték el. Ezek esetében általában a gombafertőzés jegyei és a mechanikai károsodás ismérvei (jellemző repedések) is láthatóak. Az ebből a körzetből kitermelt fának a minősége lényegesen eltér az egészséges faanyagétól. Ez az eltérés az immisszíós károsító hatás időtartamától és intenzitásától függ.  A károsított fára vonatkozóan különböző makroszkópos ismérvek kerültek meghatározásra, melyeket a rönkök alsó bütüjén vizsgáltak. Így teremtették meg a statisztikai adatfeldolgozás alapjait, és így vált lehetővé az egye s ismérvek közötti kapcsolat elemzése. Ezek a következő ismérvek:

1.    ismérv – leváló vagy levált kéreg,

2.    ismérv – külső szíjács kékülése

3.    ismérv - barna korhadással körülvett száradási repedések,

4.    ismérv - összefüggő körkörös barna korhadás,

5.    ismérv – a törzs belsejéig érő barna korhadás,

6.    ismérv – a törzs közepén megjelenő barna korhadás,

7.    ismérv – fakárosító rovarok rágásképe.

A makroszkópos ismérveket 706 rönk esetében matematikai-statisztikai módszerek segítségével értékeltük. Megállapítottuk, hogy az 1, 2, 3 ismérv a rönkök 55-71%ánál volt jelen, miközben 1%-os  szignifikanciaszint mellett statisztikailag szignifikáns összefüggés adódott a leváló kéreg és a külső szíjács, valamint a kezdeti és az előrehaladott korhadás összes ismérve között. Hosszan tartó vizsgálat céljára kísérleti rakatot készítettek annak érdekében, hogy különböző időintervallumokban figyeljék meg a gombafertőzés fokozatos terjedését. A kísérleti rakat 70 db 4 m hosszúságú fűrészipari rönk. Minden ismérv számára 10 db rönköt jelöltek ki. Egy évig történő tárolás során megállapították, hogy hogy az egyes makroszkópos ismérvek frekvenciája stabil, de a tárolási idő hosszának változásával párhuzamosan aszerint változik, hogy milyen stádiumban volt a faanyag a rakatkialakítás során. A kékülés keretében 1 év alatt a károsítás mértéke 24,79%-os volt. A többi ismérv esetében – tekintettel arra, hogy a rakatképzéskor a faanyag előrehaladt fertőzöttségi fokot mutatott – 1 év alatt jelentéktelen növekedésre került sor (a 3. ismérv 6,08%-kal, a4. 0,67%-kal, az 5. pedig 0,3%-kal növekedett). Agaragar malátalapon történő mikrobiológiai tenyésztés során a mintából a következő tiszta gombakultúrákat különítették el: Heterobasidion annosus, Ceratocystis piceae, Fomes marginatus, Armillaria melea. Mikroszkópos elemzésekkel megállapították, hogy a gombafertőzés a törzs külső felületén kezdődik és a bélsugarak parenchimatikus sejtjei közvetítésével jutnak el a törzs közepéig. Ezzel egyidejűleg a gomba hifafonalai az elvékonyodások kihasználásával terjednek szék a környező tracheidákba, amelyekben könnyen növekednek a törzs hosszirányában tovább.

1.táblázat

A megfelelő ismérvpárok kszinégyzet értékei

2. táblázat

A makroszkópos ismérvek átlagos területi megjelenésének változása %-ban kifejezve a lucfenyőrönk kísérleti rakatának létesítésétől kezdődően (n = 10)

1. ábra

Az (IPSD) fokozatos degradáció alakulása l984. 10. 11- 1985. 10. 23. közötti időszakban

3.táblázat

Az (IPSD) károsítás terjedelme a rakatban 1 év leforgása alatt (1984. 10. 11 – 1985 10. 23)

2.    ábra

A Heterobasidion annosus gyökérrontó gomba micéliuma (Fr.) Bref.

3.    ábra

A Ceratocystis piceae(Münch) Baksi gomba sötétszürke kompakt micéliuma

4.    ábra

A Fomes marginatus (Fr.) Gill. Gomba fehér légies micéliuma

5.    ábra

Az Armillaria melea (Vahl. Ex Fr) Kummer gomba lilás szürke micéliuma

6.    ábra

A lucfenyő fájának radiális metszete

7.    ábra

A gombafonalak áthatolása a bélsugarak parenchimatikus sejtjein keresztül

8.    ábra

A lucfenyő fájának tangenciális metszete

9.    ábra

A tracheidák belsejében hosszanti irányban terjedő gombafonal