A cikk sorszáma: SK_000001
Szerző: Jokel, Jozef ; Pavlíková, Magdaléna ; Lubke, Henrich ; Kozlík, Ivan
Cím: Szabad gyökök a gomba által károsított erdei fenyő faanyagában. I. barna korhadást előidéző gombák.
Kiadvány megnevezése: Drevársky Výskum, Ročník XXV 1980, Zväzok 2 - 3, str.53 - 64, Štátny drevársky výskumný ústav (ŠDVU), ALFA, Bratislava 1981.
Lásd az eredeti cikket:
http://library.envifor.eu:8282/greenstone/collect/PDF/SK_000001.pdf
Kulcs szavak: enzim, farontó gomba, szabad gyökök, barna korhadás, holocellulóz
Az eredeti rezümé nem lektorált fordítása:
A farontó gombák tevékenységük során enzimjeik segítségével bontják a faanyagot. A korhadás során a gombák által a fanayag egyes összetevői átváltoznak egyszerűbb anyagokká. A szabad gyökök keletkezhetnek a biológiai rendszerekben enzimek tevékenységének következtében is. Úgy tűnik, hogy a szabad gyökök tartalma fontos jellemzője a gombák által károsított fának.
A tanulmány célja meghatározni a szabad gyökök tartalmának változását az erdeifenyő faanyagban lévő barna rothadást a gombák tevékenységének következtében, és a megállapított szabad gyök koncentrációt összehasonlítani a károsodott faanyag fokával és kifejezve a faanyag tömeg maradékával.A szabad gyökök tartalmának meghatározására a kísérleti anyagban az EPR technológiát használtunk.
A kísérleti munkák számára, melyek célja, a szabad gyökök koncentrációjától való függést kellett meghatározni a gombák által károsodott faanyag fokával, erdei fenyőt választottunk és a barna rothadást előidéző gombákat Coniophora puteana és a Merulius lacrymans. A kísérleti testek mérete 1x1x1,5 cm hasáb. A kísérleti testeket véletlen szerűen osztottuk 6 csoportba 50 darabonként.
Öt csoportot választottunk ki a gombával megfertőzésre 3 hetes eltolással a hatodik kontroll csoport szolgált az összehasonlításra.
A gombák 30 nap alatt kultiválódtak a ferde talajon a petricsészékben 3 %-os maláta oldatban és 1,5 %agar oldatban. Ezt követően, amikor a micélium megfelelő mértékben kifejlődött, beoltották a kísérleti alanyokat, ahol a micélium 62 napig növekedett. A kiszárított, lemért és azt követően átmelegített párával sterilizált fenyő faanyag testeket ráhelyezték a micéliumra, mindig 10 darabot egy adénybe.
A megfelelő exponálási időt követően elvettük a kísérleti darabokat és leöblítettük vízzel. A kísrleti testek 103±2 oC kiszárításával a gombák tevékenysége megszkadt. A kiszárított kísérleti testeket lemértük és a tömeg különbségekből száraz állapotban a kísérlet megkezdése előtt és a gombákkal történő exponálás után kiszámítottuk a tömeg veszteséget. Az EPR módszerrel történő a szabad gyökök tartalmának meghatározására 2 mm vastag kb. 15 mm hosszú testeket vágtunk, amelyeket vékony üvegfalú ampullékba raktunk és elárasztottunk.
Az adott minta szabad gyök koncentrációjához hozzárendeltük a a tömeg veszteség értékét annak a kísérleti mintának, amelyből kiválogattuk a mintát. A szabad gyökök hőstabilitásának megállapítása következtében a kiválasztott minták első kivételeét követően még egyszer 24 órát szárítottáuk 103 oC-on és métük a signáljukat.
A elvégzett kísérletek az alábbi következtetéseket eredményezték:
- a szabad gyökök koncentrációja az ép fenyő faanyaghoz viszonyítva 1,25.1016spin/g értékről 5,73.1016 spin/g-re változott a tömeg veszteség 42,5% (Coniophora puteana gomba). A szabad gyökök koncentrációjának kimutathatóbb növekedését a tömegveszteség 20 %-os rányát követően lehetett kimutatni.
- a sérült faanyagban kísérletileg megállapított szabad gyökök stabilabb összetevőnek felelnek meg, melynek a az értéke jelentősen nem csökkent az ismételt 103 °C -os szárítással sem.
- A szabad gyökök teljes valódi értéke a fában, mindjárt a gombával történt fertőzést követően, nem lehetséges az EPR módszerrel megállapítani a fa magas nedvességtartalma negatív hatása miatt.
-a szabad gyökök tartalmának növekedését a barna rothadást előidéző gombával fertőzött faanyagban főként a gombák enzim tevékenységének tulajdonítjuk és kisebb mértékben a magasabb lignit jelenlétnek a rontott faanyagban.