Sorszám: H_000526

A cikk szerzőjének a neve: Ruska, László

A cikk címe: Faipari présgépek nyomásának és hőmérsékletének automatikus szabályozása

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1961. 1. sz. 181 – 196 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1962

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: présgép, automatikus szabályozás, nyomás, hőmérséklet,

Kivonat:

Az iparban ismert annak a feladatnak a megoldása, hogy a különböző rendeltetésű présgépek préslapjai közötti nyomásértéket, úgyszintén a lapok hőmérsékletét állandónak biztosítsuk. A présnyomásra vonatkozólag a következőket mondhatjuk:

- A gép tömítései (legyen az hidraulikus, vagy pneumatikus) nem teljesen tökéletesek. Emiatt mindig tapasztalható több-kevesebb átszivárgás. Ez utóbbi következménye természetesen a préslap nyomás állandó csökkenése.

A fenti jelenség káros hatásai kiváltképpen a faipari présműveleteknél mutatkoznak, ahol a ragasztás /pl. rétegelt lemezeknél, forgácslapoknál/ jobbára hőre keményedő műgyantával történik. Ez utóbbi a felfűtött préslapok melege hatására jut el a folyékony "A" fázisból, a gumiszerű "B" állapoton keresztül, a szilárd "C" fázisba.

Ha a préslap nyomás jelentősebb csökkenése a "B" állapotban következik be, akkor a kocsonyásodásig kondenzált műgyanta szétszakad, és az ismételt összenyomás ellenére sem tud már egyesülni. Következésképpen a műgyanta az alsó és felső lemezen /vagy a forgácslap egyes rétegeiben/ külön-külön fog megszilárdulni anélkül, hogy a ragasztandó anyagot összefogta volna. Ez a jelenség a faipari présműveleteknél természetesen nem

engedhető meg, elsősorban a préstermékekre vonatkozó minőségi előírások miatt. A préskezelőnek tehát az a feladata, hogy a nyomásmérő műszereket állandóan figyelje, és a nyomásnak a megadott értékre való esése után indítsa be a prés-szivattyút, amelyet a névleges értékre való beállás után le kell állítania. Ebben a fejezetben egy olyan műszerkomplexumot fogunk ismertetni, amely a préskezelő helyett automatikusan végzi el a szükséges értelmű korrigálást. A fent említett követelmények természetesen a hőfok stabilizálásra is érvényesek, minthogy a műgyantával történő ragasztási műveleteknél a préselési idő és a hőmérséklet szorosan összefüggenek egymással. Valamely t1 ideig tartő présidő maga mellé rendel egy T1°c préshőmérsékletet.  Amennyiben az utóbbi pl. az alsó tűréshatár alá esik, a ragasztóanyag kondenzálódása nem tökéletes, ami a termék kedvezőtlen szilárdsági viszonyaiban érezteti hatását. E hátrányos következmény megelő-zésénél szintén nem támaszkodhatunk    az ember kézi erejével történő, megfelelő értelmű beavatkozására, hanem egy olyan automatikus berendezésről kell gondoskodnunk, amely az általunk előre beállított hőmérsékletnél a fűtőenergiát lekapcsolja, majd a megengedett alsó tűréshatáron azt a gépegységre adja.

A publikációban az említett két paraméter szabályozásának elméletével és gyakorlati alkalmazásával fogunk foglalkozni, és a könnyebb tárgyalhatóság céljából különválasztjuk a nyomás és a hőmérséklet szabályozására vonatkozó meggondolásokat.