Hazai fafajok felhasználási lehetőségei a bútoriparban

Sorszám: H_000627

A cikk szerzőjének a neve: Rimóczi, Gyula

Cikk címe: Hazai fafajok felhasználási lehetőségei a bútoriparban.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 1. sz. 123 – 127 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1969

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: hazai fafajok, bútoripar, gyártmányösszetétel, fenyőhelyettesítés, fenyő import

 

Kivonat:

Amikor a hazai fafajok bútoriparban történő felhasználásával foglalkozunk, ki kell térni a bútoripar gyártmányösszetételének vizsgálatára is, ugyanis a felhasználás összetételét, volumenének növekedését nemcsak az iparági termelés növekedése, hanem a gyártmányösszetétel is erősen befolyásolja. A bútoripar gyártmányösszetételeit az 1960. és 1965. években az 1. táblázat szemlélteti. A gyártmányösszetétel változás jól érzékelteti az igények eltolódását. A gyártmányösszetétel változásából megállapítható a lakáskultúra fejlődése. Ezt bizonyítja az alacsonyabb igényt kielégítő festett bútor %-os arányának jelentős visszaesése és az „igényesebb” kárpitozott bútor nagymértékű részarány- és volumennövekedése. Másrészt a táblázat magyarázatot ad a fafajfelhasználás változására is.

A festett- és iskolabútor részarányának csökkenése magával hozta a fenyőfűrészáru felhasználásának visszaesését.

Ennek tudható be, hogy 1960-65. évek között a 64 %-os termelésnövekedés ellenére a fenyőfűrészáru-felhasználás növekedése csak minimális volt. Ezt a tényt még jobban érzékelteti a vizsgált időszakra vonatkozó és egy millió Ft bútortermelésre eső fajlagos fenyőfűrészáru-felhasználás alakulása.

A gyártmányösszetétel változásából adódó fenyőfűrészáru-felhasználás csökkenésén túlmenően a keretszerkezetek agglomerált lapokkal történt felcserélése is fenyőmegtakarítást eredményezett. A termelés növekedésével azonban 1970. illetve 1980-ra a fajlagos csökkenés ellenére is jelentős volumennövekedés várható a fenyőfűrész-felhasználás terén Így, mint egyik legjelentősebb importtehernek, a fenyőfűrészáru-felhasználás csökkenésének a továbbiakban is nagy a jelentősége a bútoriparban.

A lombosfűrészáru-felhasználás növekedése a kárpitozott bútorok nagyarányú termelésnövekedése következtében a vizsgált időszakban közel arányos volt a termelésnövekedéssel.

  1. Megállapítható, hogy a fenyőfűrészáruból készült alkatrészek és termékek egy részénél a fenyő hazai nemesnyárral helyettesíthető.

A fenyő ott helyettesíthető, ahol

a.    három vagy négy oldalon alátámasztott keretszerkezetet, vagy teljesen felfekvő alkatrészt készítenek belőle.

b.    ahol a statikai igénybevétel miatti túlméreti igény számottevő,

c.    a bútor külső időjárási változások közvetlen hatásának nincs kitéve.

A bútoripar nem használhat fel semmiféle alkatrészhez fülledt és csavartszálú nyárat. Felületi bolyhossága miatt esztétikai szempontból nem ajánlatos furnérozatlan homlokzat felhasználásához.

  1. Az elsődleges fafeldolgozó ipar feladata, hogy a bútoripar részére megfelelő minőségű (I-II.o.) és légszáraz nyáranyagot biztosítson.
  2. Népgazdasági szinten legsürgősebb feladat, hogy az illetékesek a fenyő és a nyár között megfelelő árszintet biztosítsanak.

 

A helyes árszínt kialakulásán – mint közgazdasági szabályozón – eldőlhet a bútoripari fenyőhelyettesítés sikere vagy sikertelensége.