Sorszám: H_000647
A cikk szerzőjének a neve: Neuwirth, Edit
Cikk címe: A szekrénybútor-lábazatok méretezésének ellenőrző vizsgálati módszere.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 2. sz. 155 – 175 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1969
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: szekrény, bútor, bútorméretezés, bútortervezés, bútorláb típusok
Kivonat:
Az elmúlt évek kutatásai, a dinamikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a szekrény-lábszerkezetek méretezése, azok felerősítési módjai szilárdságilag sok esetben nem megfelelőek. Szükségessé vált így a lábszerkezetek és azok felerősítési módja méretezési elvének kidolgozása.
A méretezési módszer kialakításához a következő szempontokat vettük figyelembe:
- a statikus és dinamikus terhelés nagysága
- a lábszerkezet előállításához felhasznált anyagok fajtái (fa, fém),
- a felhasznált anyagok összeépítési lehetőségei,
- a lábak felerősítési lehetősége a szerénytesthez,
- esztétikai szempontok.
A hazai bútoripar jelenleg nagyon sokféle formájú, különböző felerősítési móddal gyártott lábszerkezetet alkalmaz.
A lábtípusok jelenlegi kialakítása részben az esztétikai követelményekkel, részben a szerkezeti összeépítés adta lehetőségekkel van szorosabb összefüggésben, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a gyakorlatban az egyik nagyon fontos szempontot, a rendeltetés szerinti használat során fellépő igénybevétel támasztotta szilárdsági követelményt.
A jelenleg alkalmazott szekrénybútor lábszerkezeti típusok az összeépítés módjától függően 19 jellemző csoportba sorolhatók. Ezekre – fajtánként 15 – 15 darabbal – szilárdsági vizsgálatot végeztünk annak eldöntésére, hogy az elméleti számításon alapuló értékek milyen korrekciós tényező figyelembevételével alkalmazhatók a gyakorlatban.
A kísérlethez felhasznált anyagok bükk, akác és fém voltak.
A vizsgálatokat általános anyagvizsgáló gépen végeztük el. Húzó és nyomó igénybevétellel terheltük a próbadarabokat az 1. ábra szerint, miközben regisztráltuk az erőnövekedéssel arányos lehajlás alakulását. (1. ábra)
Elméleti számítással és konkrét gyakorlati mérési eredmények felhasználásával a szekrénybútor lábszerkezetek méretezésére módszert dolgoztunk ki.
Elméleti számításokkal megállapítottuk, hogy a lábszerkezetek összeépítési módjának meghatározása szempontjából mértékadó, legkedvezőtlenebb igénybevétel a csapoknak a fellépő nyomaték hatására bekövetkező hajlítása.
Tehát a szükséges csapméretek meghatározásakor, figyelembe véve az igénybevételek különbözőségét, a terhelések nagyságát, a láb anyagát, hajlításra méretezünk, és az így számított keresztmetszeti méretek adják a szükséges csapmértéket.
Azonos csapméretek különböző összeépítési módokon különböző szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező lábszerkezeti típusokat adnak.
Tehát tényleges befolyásoló szerepe van az összeépítési módnak is a szilárdsági tulajdonságok alakulására.
Vizsgáltuk 19 különböző szerkezeti megoldással készült lábszerkezet viselkedését a használat során fellépő legkedvezőtlenebb igénybevétel hatására, pontosabban a padlón való elcsúsztatáskor a lábakon ébredő súrlódóerő hatására bekövetkező alakváltozást.
Megállapítottuk, hogy a csapok hajlításra történő méretezésének módszerét a gyakorlati mérések is igazolták.