H 000607

Sorszám: H_000607

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Szabó, Károly

Cikk címe: A jövőbeni elsődleges faipari termékszükséglet meghatározásának módja.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1. sz. 63 – 67 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: elsődleges faipar, elsődleges faipari termékek, bázis időszak, jövőbeli felhasználás, termék helyettesítés

 

Kivonat:

Annak érdekében, hogy valamely termékből meghatározhassuk a jövőbeni felhasználás mennyiségi alakulását, kiindulunk abból az alapelvből, hogy

-      az igények előre felismerhetők és számba vehetők,

-      a termelés és felhasználás közötti kapcsolat szükségszerű és összehangolható,

-      a termelés és felhasználás gazdaságossága a szocializmusban egységet alkot.

Csak a felhasználás jövőbeni helyes meghatározása teszi lehetővé a nagy, korszerű szériában történő termelést, a nagyarányú gépesítést, automatizálást. Optimálisan gazdaságos műszaki fejlesztésről csak akkor beszélhetünk, ha hosszú távra biztosítottuk a gazdaságos termelés és felhasználás lehetőségeit.

Az utóbbinál azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ipari termékek felhasználása területén csakis akkor beszélhetünk, ha a mennyiségi változást minőségi változás is követi s az utóbbin van a súly.

Természetesen minőségi változás alatt nem a felhasznált termékek minőségben szó szerinti értelemben vett változást értjük – habár ez sem elhanyagolható –, hanem

  1. az egyes felhasználási területeken a termékeknek egymással való helyettesítését a hazailag előállított gyártmányok irányában,
  2. olyan gyártmányok felhasználását, melyek fiziko-mechanikai tulajdonságainál fogva (mind pozitív, mind negatív irányban) a kor igényeit jobban ki tudják elégíteni,
  3. azoknak a termékeknek felhasználását, melyeket kevesebb társadalmi összmunka-ráfordítással (élő- és holtmunka együttes számbavétel) állíthatunk elő,
  4. végül olyan termékeket, amelyek alatt felhasználási területen való alkalmazása gazdaságilag a leghatékonyabb.

De optimális hatékonyságú felhasználást csak abban az esetben tudunk megvalósítani, ha

-      meghatározzuk a felhasználási területek műszaki követelményeit,

-      a termékek fiziko-mechanikai, minőségi tulajdonságait e követelményeknek megfelelően alakítjuk ki.

A fentiek figyelembe vétele mellett a termékek jövőbeni felhasználásának kiszámításánál abból a feltételből indulunk ki, hogy egy ország gazdasága – ha semminemű nagyobb megrázkódtatások nem zavarják – hosszabb távon általában egyenletesen, stabil ütemben fejlődik (ezt az egyenletes fejlődést nevezi Jánossy a gazdasági fejlődés trendvonalának) s e fejlődéssel párhuzamosan a felhasználásra kerülő anyagok mennyisége is nő, mely növekedést pozitív vagy negatív irányban befolyásolják a technikai és technológiai változások és az anyagoknak egymással való helyettesítése.

Ezen elvek betartása mellett az elsődleges faipari termékek várható szükségletét is – kiindulva az 1961 – 65-ös bázis évek kihasználásából – gyakorlatilag így határoztuk meg.

Tudtuk azt, hogy az elsődleges faipari termékeket a fafeldolgozó-ipar, a nehézipar, az építőipar használta fel túlnyomó többségben, illetve a lakosság közvetlen fogyasztásban. Megállapítottuk, hogy milyen összefüggés van ezen iparágak bázisidőszaki fejlődése és ebben az időben a főbb faipari termékek vonatkozásában megmutatkozó felhasználás között. S miután a faipari termékek felhasználási volumeneinek emelkedése nem egyezett meg a felhasználó iparágak összesített fejlődési irányvonalával, - a termékhelyettesítési tendenciák realizálódnak már a bázis időszakban is – kiszámítottuk a vizsgált faipari termékek felhasználásában mutatkozó helyettesítési koefficienseket © s ezeket interpoláltuk a felhasználási trendvonalba.

Az így kapott egyenest meghosszabbítottuk a kívánt időpontig, ahol megkaptuk, azonos termék helyettesítés mellett, a kérdéses időpont termék felhasználását.

Tekintettel azonban arra, hogy a bázis időszak termék helyettesítése semmi esetre sem volt tekinthető kielégítőnek – importterheinket lényegesen nem csökkentette –, s a jövőt illetően nem áll összhangban a legutóbbi erdőtelepítéseink várható eredményeiből iparilag realizálható termékmennyiséggel, a jövőbeni termék felhasználás meghatározásánál a bázis időszakban megmutatkozó helyettesítésen túlmenően, konkrét területeket érintő termék helyettesítést terveztünk, amelyek számbavétele után kaptuk meg a közeljövő elsődleges faipari termék felhasználását.