Sorszám: H_000604
A cikk szerzőjének a neve: Vehovszky, Júlia
Cikk címe: A nyárfa tartósítása.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1. sz. 87 – 99 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: nyárfa, faanyagtudomány, faanyagvédelem, nyárhibrid, gombák
Kivonat:
Részben a korábbi, részben a folyamatban lévő nyárfa telepítések eredményeként az országban kitermelhető nyárfaanyag mennyisége érvől-évre növekszik, s várható, hogy 1980-tól meghaladja az évi 1,5 millió m2-t.
A nyár felhasználási területeit fizikai és mechanikai tulajdonságain kívül nagymértékben befolyásolja tartóssága és tartósítási lehetőségei.
A vizsgálat eredményei adatokat, illetve támpontot adnak a nyárfa helyes felhasználási területeinek meghatározásához és a felhasználás gazdasági és iparfejlesztési kérdéseinek tisztázásához.
Két fekete nyárhibrid, a Populus robusta és a Populus serotina szíjács, geszt és álgeszt részének természetes ellenállóságát vizsgáltuk meg három korróziós korhadást okozó(Stereum bisutum, Trametes versicolor, Trametes trogii) és három destrukciós korhadást előidéző gombafajjal (Coniophora cerebella, Portia vapraria, Merulius lacrymans) szemben.
A kísérlet főbb eredményeit a következőkben foglaljuk össze:
- a két nyárhibrid faanyaga csekély tartósságú,
- gyakorlati szempontból nincs jelentős különbség a két hibrid szíjácsa, gesztje és álgesztje természetes ellenállása között.
A gesztet erősebben bontó gombák Trametes trogii, Stereum hirsitum, Poria saporaria. A szíjácsot erősebben korhasztó gombák Trametes versicolor, Merulius lacrymans. A szíjácsot és a gesztet a Conophora cerebella közel azonos mértékben bontja.
A hat gombafaj közül a legnagyobb karosítást a Trametes versicolor okozta, ezt követte a Trametes trogii, a Merulius lacrymans, a Coniophora cerebella, majd a Poria vaporaria. A legkisebb súlyveszteséget a Stereum birsutum okozta.
A Populus robusta szíjács és geszt részének a Trametes versicolor és a Coniophora cerebella korhasztó hatására bekövetkező hajlítószilárdságának változása a bontási idő és a súlyveszteség függvényében a következő törvényszerűséget mutatta:
- a hajlítószilárdság sokkal érzékenyebb reagense a farontó gombák támadásának, mint a faanyag súlyváltozása,
- a Coniophora cerebella – erős cellulózbontása miatt – nagyobb mértékben csökkenti a hajlítószilárdságot, mint a Trametes versicolor.
- a Comiophora cerebellánál a hajlítószilárdság változás és a súlycsökkenés közötti összefüggés, valamint a hajlítószilárdság változása a bontási idő függvényében parabolikus, Trametes versicolornál lineáris.