Sorszám: H_000642

A cikk szerzőjének a neve: Wittmann, Gyula

Cikk címe: A nyár fűrészáru (Populus robusta) természetes szárítása.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 2. sz. 83 – 88 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1969

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: nyár, Populus robusta, természetes szárítás, időszükséglet, száradási sebesség

Kivonat:

Az üzemi gyakorlat számára döntő jelentőségű a különböző fafajú és vastagságú fűrészáru természetes száradási sebességének, illetve száradási időtartamának az ismerete. Erre vonatkozó ismereteink hiányosak. Az irodalomból ismert képletek Vorreiter, Kässner – nem alkalmasak hazánk éghajlati viszonyai mellett a szárítás várható időtartamának meghatározására. A magas nedvességtartalmú nyárak – geszt: 160 – 180 %, szíjács: 80 – 100, esetleg 120 % - esetében különösen érvényes e megállapítás. Hazai termesztésű nemesnyáraink közül a Populus robusta általában néhány %-kal magasabb víztartalmú a többinél. A nyár fűrészáru természetes szárítási időszükségletének meghatározását célzó kísérleteink során ezért esett e nyárfajra a választásunk.

Vizsgálataink céljára 6 db egységcsomagból összeállított – az oldalvillás targonca anyagmozgatási technológiájának megfelelő – máglyákat készítettünk.  A máglyákat úgy alakítottuk ki, hogy azok teljes keresztmetszetét behálózóan kihúzható darabokat építettünk be. A kihúzható fűrészáru darabok nedvességtartalmát – geszt és szíjács külön-külön – 10-12 naponként három helyen, a két bütütől kb. 20 cm-nyire és a darab közepén mértük.

A fűrészáru száradási sebességét, illetve szárítási időszükségletét illetően – ugyanazon fafaj vastagsági és tárolási körülményei mellett – döntő jelentőségű az éghajlati tényezők hatása. A 2. táblázatból látható, hogy a télen bemáglyázott fűrészáru szárításához közel kétszer annyi idő szükséges, mint nyári máglyázás esetén.