Sorszám: H_000623
A cikk szerzőjének a neve: Dr. Hadnagy, József
Cikk címe: A cser, az akác és a nyárfélék fiziko-mechanikai tulajdonságai.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 1. sz. 75 – 85 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1969
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: cser, akác, nyár, faanyagtudomány, fafeldolgozóipar
Kivonat:
Hazai fafajok között, mind területre, mind pedig fatömegre igen jelentős szerepet foglalnak el a cser, az akác és a nyárfélék. Nem közömbös tehát, hogy ipari szakembereink mennyire ismerik e fafajok alapvető tulajdonságait, illetőleg, hogy milyen megbízható és részletes adatokkal tudunk számukra szolgálni ezen fafajok főbb jellemzőire vonatkozóan. A tervező vagy a felhasználó saját faipari ismeretein túl, számszerű adatok birtokában tudja konkrét feladatát műszakilag és gazdaságilag kielégítően megoldani.
A csert, az akácot és a nyárfa számos alfaját ez ideig csak igen kevéssé vizsgálták, mivel az ipar érdeklődésére gyakorlatilag alig tartottak számot. Ez magyarázza, hogy számszerű adat – tulajdonságaik objektív meghatározására – ma még nem áll rendelkezésre. De a meglévő vizsgálati adatok nagy része sem közismert különösen, ami a legutóbbi évek eredményeit illeti. Jelenleg is kiterjedt vizsgálatok folynak mind Intézetünkben, mind pedig az Erdészeti és Faipari Egyetemen az említett hiányok pótlására. A következőkben összefoglaljuk az ismereteket és számszerű adatokat, melyek jelen pillanatig e három fafaj jellemzésére rendelkezésre állnak. A számadatokat kisebb részben irodalomból, nagyobbrészt hazai intézményeink vizsgálati eredményeiből sikerült összeállítani. A három fafaj egyébként – mint ismeretes – eléggé speciálisan hazai faj. Legalább is Európában kevéssé természetes fajok, noha a nyárfélék térhódítása az utóbbi években más európai országokban is megfigyelhető. Emiatt a cserre és akácra vonatkozó külföldi irodalmi adat alig található. A nyárfélék adatainak használhatóságát pedig erősen csökkenti az alfajok sokfélesége, és azok változó tulajdonságai.
Komplett, hiánytalan, mindenre kiterjedő adattáblázatok összeállítása ma még nem áll módunkban. Célunk a jelenleg ismert adatok összefoglalása és a felhasználás egyes szempontjából történő megvilágítása.
A felhasználási területek zömének szempontjából a fizikai és mechanikai tulajdonságok számszerű ismerete bír döntő jelentőséggel. csak egyes speciális felhasználási ágak esetében – mint pl. a kémiai feldolgozás vagy a papírgyártás – válnak ezek a jellemzők másodrendű fontosságúakká. Bizonyos fizikai tulajdonságok, pl. a forgácsolhatóság vagy a szöveti szerkezet, még ezekben az esetekben is fontosak.
A fizikai tulajdonságok lényegében a mechanikai tulajdonságokat is magukba foglalják, azonban a különböző – mechanikus úton átadott erőkkel szembeni ellenállás – mechanikai tulajdonságok néven történő meghatározása általánosan elfogadott. Ezért e két fogalmat ilyen értelmezésben használjuk. Először a fizikai tulajdonságok ismertetésére térünk rá.
A tárgyalt három fafaj közül a cser és az akác kimondottan a keménylombos fafajok közé tartoznak, mindkettő gyűrűs likacsú, nehéz, kemény fafaj. A nyárfafélék viszont aránylag könnyű, puha fájú lágylombos anyagok, a szórt, likacsúak közé tartoznak. Hazai vonatkozásban legjelentősebb nyárfélék a nálunk általában Kanadai nyár néven ismert (Pop.canadenis), óriásnyár (Populus robusta), a korai nyár (Pop. marylandica), olasz nyár (Pop. euramericana I.214), rezgőnyár (Pop. tremula), késői nyár (Pop. serotina).
Befejezésül még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy igen fontosnak tartjuk a hazai fafajok tulajdonságainak ismeretét, mert általános vélemény szerint, azok már a közeljövőben fontos szerepet fognak játszani a hazai fa- és fafeldolgozó-iparban. A magunk részéről a megkezdett munkát továbbfolytatjuk, hogy mielőbb további, gyakorlatilag használható adatokkal szolgálhassunk a felhasználás számára, és ezzel elősegítsük hazai fafajaink felhasználásának fontos népgazdasági célkitűzését.
