Sorszám: H_000588

A cikk szerzőjének a neve: Neuwirth, Edit

Cikk címe: A jelenleg gyártott és az elméleti síkon számított vastagsági méretekkel elkészített bútoripari termékek vizsgálata statikus terhelés esetére.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1967. 1-2.sz. 9 – 48 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1967

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: bútor, bútortervezés, bútor alkatrész méretezés, statikus terhelés, fahelyettesítő anyagok

Kivonat:

A bútortermelés növekedése, a gyárszerű nagyüzemi termelés megvalósítása mellett alapvető követelményként jelentkezett a termékek tudományos felmérésén alapuló méretezés elvének kidolgozása.

A fahelyettesítő anyagok egyre szélesebb területen történ felhasználása nemcsak esztétikai, hanem statikai kérdések egész sorát vetette fel a formatervező felé, amelyek konkrét megoldása elengedhetetlen feltétele volt a bútor konstrukciók kialakításának. Az elmúlt években alapkutatásként kidolgoztuk a korpusz bútorok falvastagságát befolyásoló összefüggéseket, meghatároztuk az egyes alkatrészek rendeltetésszerű használata közben fellépő igénybevételeket, valamint azt az egységes számítási módszert, aminek segítségével számíthatók a szükséges alkatrész vastagságok. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket a Faipari Kutatások 1966. évi 1. füzetében közöltük.

Jelen dolgozatunkban vizsgáltuk a kész korpusz bútorokon különböző külső behatások következtében előálló alakváltozásokat, a már meghatározott maximális statikus terhelések figyelembevételével kiszámítottuk a szükséges alkatrész vastagságokat, mintadarabok legyártásához a legjellemzőbb szekrény-bútorokból. Különböző vastagságú anyagokból kísérleti sarokkötéseket készítettünk és vizsgáltuk ezek szilárdságát.

A kutatás célja így kettős volt. Egyrészt, hogy a formatervező elgondolása szerint tervezett gyártmányok szilárdsági szempontból kifogástalanok legyenek, másrészt a fajlagos anyagfelhasználás a minimumra csökkenjen.

Megállapítható, hogy a bútoriparban lehetséges a vastagsági méretek lényeges csökkentése, ami jelentős faanyag megtakarításhoz fog vezetni.

A korpusz bútorokon végzett statikai vizsgálatok alapján az elméleti számítási módszer helyességét igazoltuk és kimutattuk, hogy az elméletileg számított vastagsági méretek milyen mértékben felelnek meg a használat közben fellépő igénybevételeknek.

Vastagsági méretek esetében a biztonsági tényező, b = 6 – 8 minimális értékét fogadtuk el megfelelőnek.

Ennek figyelembevételével a számítási elv alkalmazásával a gyakorlati méretezéshez meghatároztuk az előforduló főbb méretek szükséges vastagságát.

Ezenkívül meghatároztuk a sarokkötések szükséges szilárdságát és a biztonsági tényező nagyságát (b 7 4 – 5). A sarokkötések biztonsági tényezője az élettartam meghatározásánál jelentős.

A dinamikus vizsgálatok elvégzésére, melyek alapján az élettartam meghatározható, 1967. évben került sor.