Sorszám: H_000600

A cikk szerzőjének a neve: Vargyay, Kornélia ; Kovács, László

Cikk címe: Ideális edzőmennyiség megállapítása rétegelt pozdorja bútorlapok fedő- és középrészében.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1.sz. 17 – 28 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: edző, pozdorjalap, TRIPO, műgyanta, kenderpozdorja

Kivonat:

A kutatás célja a három rétegű (TRIPO) pozdorjalapok gyártásakor a borító- és középrétegben a műgyanta teljes kikeményedését biztosító optimális edzőmennyiség megállapítása. A háromrétegű pozdorjalapok préselésekor az egyes rétegek nedvességtartalma, felmelegedési sebessége azonos, így a műgyanta kikeményedési körülményei különbözőek.

A különböző körülmények eredményeként – a nem megalapozottan megválasztott edzőmennyiség hatására – az egyes rétegek kötőanyagának kikeményedése oly nagymértékben eltolódhat időben, hogy a lapban nagymértékű belső feszültségek keletkeznek.

A belső feszültségek helyenként – főként a réteghatárokon – a kötőanyagban mikrorepedéseket okozhatnak, ami a lap szilárdságának csökkenését eredményezi. A helytelenül megválasztott edzőmennyiség további következménye lehet, hogy a lap egyes rétegeiben, esetleg a teljes keresztmetszetben a műgyanta nem keményedik ki, a kémiai reakció nem megy végbe, csak egyszerű fizikai száradás következik be. Ebben az esetben a lap vízfelvétele, dagadása nő, általában a nedvességgel szembeni ellenállása nagymértékben csökken.

A kikeményedési körülmények vizsgálatával és az optimális edzőmennyiség meghatározásával biztosítható a műgyanta kémiai kikeményedése, ezen keresztül a háromrétegű pozdorjalap fiziko-mechanikai tulajdonságainak javulása, a minőség egyenletesebbé tétele. A feladattal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az optimális edzőmennyiség nem feltétlenül biztosítja a rétegelválások megszüntetését, mivel egyéb technológiai paraméterek helytelen megválasztásakor – megfelelően kikeményedett kötőanyag esetén – is bekövetkezhet rétegelválás. Ilyenek pl. az egyenetlen vagy magas pozdorjanedvesség, a műgyanta nem egyenletes felhordása stb.

A háromrétegű pozdorjalapok préselésekor a ragasztás egy összetett fizikai és kémiai folyamat eredményeként jön létre. A folyamat létrejöttének igen sok befolyásoló tényezője van. Ezek a tényezők összetevődnek a résztvevő anyagoknak és a gyártástechnológia fontosabb paramétereinek – a műgyanta, a pH-t szabályozó edző, a pozdorja, a nedvességtartalom –, valamint a műgyanta felviteli módja, a préselés hőmérséklete, ideje és az alkalmazott nyomás összehatásából.

A befolyásoló tényezők közül részletesen vizsgáltuk a műgyanta és a pozdorja tulajdonságait, az edzőmennyiséget, valamint a technológiai paraméterek közül a hőmérsékletet és a zárási időt.

Az optimális edzőmennyiség meghatározására végzett kísérleteink során a vizsgálatok eredményei és a tapasztalatok a következők:

A lapok ragasztására alkalmas műgyantatípusok Arbocoll FK és Amikol 50 M, ha a 0,75 % NH₄Cl-al (MSZ 7757-63. szerint) a 20 C°-on már gélesedési ideje 2,5 – 3 óránál hosszabb.

A műgyanta térhálósodása a hőmérséklet hatására edző nélkül nem következik be, csak beszárad, víz hatására erősen duzzad és részben oldódik. Az edzőt tartalmazó gyanta térhálósodik, vízben nem duzzad és nem oldódik.

Edzőként NH₄Cl-t kell alkalmazni, technológiailag kedvező, ha nem szilárd, hanem 25 %-os oldatban keverik a műgyantához. Az NH₄Cl hatása lassítható NH₄OH-al és hexametilén-tetraminnal (urotropinnal).

Az alapanyagként felhasznált kenderpozdorja – a forgácslap-gyártásnál alkalmazott forgáccsal ellentétben – a műgyanta kikeményedését nem katalizálja, a belőle vízzel kioldható anyagok gyengén lúgos kémhatásúak.

A műgyanta kikeményedése szempontjából a 160 és 180 C° préslap-hőmérséklet nem jelent lényeges különbséget, ezt igazolják a felmelegedési diagramok és a rétegvizsgálatok eredményei.

A technológiai paraméterek közül a műgyanta kikeményedésére a zárási időnek van döntő szerepe.

A rétegvastagság azonos lapfelépítés mellett nem befolyásolja az optimális edzőmennyiséget.