Sorszám: H_000509

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Petri, László ; Erdélyi, György

A cikk címe: A kutatások gazdasági hatékonyságának értékelése és módszereinek felhasználása a kutatások tervezésénél

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1964. 2. sz. 3 – 57 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1964

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: kutatás, hatékonyság mérése, értékelési módszer, kutatások tervezése, kutatási eredmények mérhetősége

Kivonat:

A műszaki fejlesztési célkitűzések végrehajtása érdekében mozgósítandó erőforrások (kutatási kapacitások, megvalósítási költségkeret, beruházások stb.) csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. - A kutatási témákat tehát szükséges vizsgálni abból a szempontból is, hogy a fejlesztési célkitűzés gazdasági számításaiban ígért ágazati-, vagy vállalati eredmény érdekében milyen mértékű úgynevezett korlátozott mértékű kapacitást kötöttünk le. A gazdasági hatékonyság vizsgálata tehát főként arra szolgál, hogy keretében az alkalmazott és fejlesztő kutatási kapacitás és a kutatások megvalósítása érdekében szükséges múltbeli munka, vagyis az eszközök kihasználását, hatásfokát vizsgáljuk. Ez a vizsgálati módszer különösen akkor bír jelentőséggel, ha több téma közötti választási lehetőségről van szó, vagy pedig egy kutató intézet teljes, illetve több évi tervét kell gazdaságilag hatékony módon elkészíteni. A kutatások gazdasági hatékonyságának rendszeres vizsgálata szükségszerűen feltárja a kutatások gazdasági hátterét és rátereli a figyelmet azokra a kutatási témákra, amelyek a kutatási kapacitások, és a termelési eszközök lekötése, valamint a termelékenység szempontjából gazdaságilag legelőnyösebbek. Természetesen a vizsgálat nem érinti az alapkutatásokat és a döntésnél figyelembe kell venni a témák logikai egymásra építettségét is. A kutatások gazdasági hatékonysága alapmutatóinak tartalommal való kitöltése igen sok problémát vet fel. Ezek közül a leglényegesebb az eredmény meghatározásának technikai kérdése. A termelés eredményének meghatározása nem történhetik meg a gazdálkodó szerv (vállalat) üzemi, vagy vállalati eredményének levezetéséből. Ennek oka az, hogy a kimutatott eredmény igen összetett, a vállalati ügyvitel nincsen berendezkedve a kutatásból folyó eredmény elkülönítésére, valamint az ágazatban, vagy a népgazdaság-ban külön mutatkozó, de az alkalmazó vállalatnál nem jelentkező eredmény is lehetséges.

A kutatások várható, vagy ténylegesen jelentkező eredményének igen változatos formái, csak a kutatások típusokba sorolásával rendezhetők. A kutatási típusok rendszerezése, a produktum előállításának jellege (új termék - meglévő termék - szolgáltatás) és az előállítás formái (technológia-anyagi összetevő - felhasználhatóság változása) szerint történhetik meg. Ez a rendszerezés különböző formulák révén módot nyújtott a rendkívül változatosan jelentkező eredmény kifejtésére. A kutatások gazdasági hatékonyságát a kutatások tervezésekor, a kutatások befejezése és üzemi bevezetése után célszerű ellenőrizni. Mivel a kutatások az anyagi termelés előkészítő fázisába tartoznak, az ebben a fázisban megfontolt gazdasági célkitűzés nélkül lefolytatott munka rendkívül hátrányosan hat vissza a társadalmi termelésre. Emiatt a kutatások gazdasági hatékonyságának vizsgálata elsősorban a kutatáskor, tervezésekor használandó fel (előzetes hatékonyság számítás). Az előzetes hatékonysági vizsgálatok módszerei abban térnek el az általános módszerektől, hogy itt igen fontos mérlegelni a megvalósítás és a kutatás sikerének valószínűségét mely egyszerű egyenérték számokban kifejezhető becslés alapján valósítható meg. Az előzetes hatékonyság számítás módszerei a kutatások együttes tematikai- gazdasági tervezésének keretében használhatók fel, amely munka az előkészítő-, elemző-, és programozó fázisokból tevődik össze. A programozás munkája matematikai módszereket igényel és célja olyan optimális program meghatározása, amely mellett a kutatási kapacitás ki van használva, és a kutatási témák a legnagyobb eredményt ígérik. A feladat a lineáris programozással (úgynevezett diszkrét programozással hajtható végre. A számítási munkát széleskörű tárgyalás követi, amely után a döntés megtörténhet. A programozási munka előfeltétele mind a kutatási, mind a megvalósítási költségek normalizálása, mind pedig az üzemi, folyamatos ráfordítások változatos szintjének általános ismerete és nyilvántartása. A kutatások gazdasági hatékonysági értékelésének munkájára a viszonylag egyszerű módszerek és széleskörű adatdokumentáció szükségessége jellemző, és természetesen szervezeti és szervezési alapfeltételei is vannak, amelyeket - alkalmazkodva az egyes kutató intézetek adottságaihoz - sajátos módon kell kialakítani.