Sorszám: H_000548

A cikk szerzőjének a neve: Szőke, Lajosné

A cikk címe: Építőelem-szerkezeti csomópontok mechanikai, épületfizikai igénybevételének elemzése

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1975. 1. sz. 71 – 93 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: faépítészet, építőelem, csomópont, épületfizika, méretezés

Kivonat:

A forgácslapokból készített építőipari szerkezetek méretezése mind a mai napig megoldat­ lan probléma. A szokásos statikai számításokban ugyani s figyelmen kívül maradnak a nedvességváltozás által okozott alakváltozások, és az ezekből eredő feszültségek. A terhelő­ erőkből és az alakváltozásokból adódó feszültségek együttes fellépését egyelőre csak a szuperpozíció elvén tudjuk számítani. A tényleges feszültségek kialakulását kísérletekkel lehet csak ellenőrizni. A következőkben ismertetett méretezési módszer más kutatási témában mért tényleges alakváltozási értékek felhasználásával, különböző nedvességváltozási esetekre ad használható számítási elvet, amelyet egy -a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát által sorozatgyártásra szánt - épülettérelem számításán keresztül mutatunk be.

A Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát jelenleg a gyártmányfejlesztése keretén belül egy kompletten szállítható és beemelhető vizesblokk kifejlesztésével foglalkozik. A tér­ elem fürdőszoba- és W.C.- egységből áll. Az összeépítési mód mindkét elemnél azonos szerkezetű.

Felépítése: L szögvas keret beton aljzattal, mint teherhordó és merevítő szerkezet, ezen

nyugszik a 2 db 16 mm-es forgácslapból álló oldalak által határolt dobozszerkezet. A két térelem közül a kritikusabb a fürdőszobaegység, mert azonos keresztmetszetű szögacélnak ennél az egységnél nagyobb terhet kell viselnie. Méretezéskor tehát ezt az egységet választottuk. A térelem fő méreteit és szerkezeti összeépítését a mellékelt rajz mutatja (1., 2., 3. ábra).

A statikai ellenőrzést négy részre bontottuk:

- alapkeret ellenőrzése,

- falak önhordásának ellenőrzése,

- falak helyi kihajlásának ellenőrzése,

- sarokkötések ellenőrzése.

A térelem egy oldalának önsúlya: G' = 324 kp (mért érték).

A mozgatáskor és beemeléskor figyelembe veendő szorzótényező: a= 1,3.

Az elvégzett számítások alapján a következőket állapíthatjuk meg.

A nedvességtartalom eltéréséből származó igénybevételek az állandó terhelésből származó igénybevételekhez képest nagyok. A 10 %-os nedvességtartalom-eltérésből eredő legnagyobb nyomaték 880,8 cmkp, az állandó terhelésből adódó legnagyobb nyomaték 1095,4 cmkp, majdnem azonos nagyságú. A kétféle nedvességtartalom-eltérésből eredő saroknyomaték számításából látható, hogy a két oldal közötti nedvességtartalom-különbségből eredő saroknyomatékoknak a gyártási nedvességtarta­ lom-különbségből eredő befogási nyomaték csak kb. 7%-a. A faforgácslapok építőiparban való felhasználásakor (mint térelválasztó) tehát jelentős súllyal esik latba ez az igénybevétel, méretezéskor és szerkezet kialakításkor nem hagyható figyelmen kívül.