H 000547

Sorszám: H_000547

A cikk szerzőjének a neve: Wittmann, Gyula ; Pluzsik, András

A cikk címe: A faanyagú rétegelt ragasztott tartószerkezetek hazai alkalmazásának új eredményei

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1975. 1. sz. 61 – 70 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: rétegelt ragasztott faszerkezet, nyár, akác, szerkezetkialakítási kérdések, szilárdság

 

Kivonat:

Magyarországon nagy hagyományai vannak a fával való építkezésnek, az első világháború után azonban - az ország fahiánya és gazdasági viszonyai miatt - a faszerkezetek alkalmazási és fejlesztési lehetőségei leszűkültek. Ezen belül további hátrányt jelentett a fafaj összetétel megváltozása (a lombosok nagy részaránya).

Változás következett be a hazai lombos fafajok épületszerkezeti célokra való hasznosítására kb. 10 esztendővel ezelőtt megkezdett kutatásokat követően. Jelentős segítség volt az OMFB anyagi támogatása a különböző szerkezettípusok kialakításához s az első hazai háromcsuklós csarnoképület felállításához.

Külföldön a ragasztott faszerkezetek alkalmazása rendkívül elterjedt az utóbbi időben, elsősorban luc- és erdeifenyő felhasználásával.

Elvileg minden fafaj használható ragasztás útján előállított szerkezeti elemekhez. A hazai

fafajok alkalmazása esetében azonban a fenyőfélékre vonatkozó külföldi tapasztalatok

közvetlen átvétele nem lehetséges. A tervezési, technológiai, szerkezetkialakítási problémákat fafajonként kell tisztázni.

A Faipari Kutató Intézet közel egy évtizede foglalkozik az említett problémával, a két leg­ inkább számításba vehető fafaj, a nyár és az akác vonatkozásában. A vizsgálatokat a faanyagok fizikai és mechanikai tulajdonságainak megállapításával kezdtük, s csak ezt követően foglalkoztunk a ragaszthatósági, szerkezetkialakítási problémákkal.

A nemes nyárak vizsgálata során arra a megállapításra jutottunk, hogy szerkezeti elemek céljára a nagyobb szilárdságú és térfogatsúlyú - min. 0,4 p/cm3 - fajok (óriás, korai, kései) vehetők számításba. Az olasznyár kis szilárdsága rendkívül kedvezőtlen a tartószerkezetek szempontjából. Szilárdsági szempontból az akác nagymértékben felülmúlja valamennyi számításba vehető faanyagot. Alaki és dimenzionális tulajdonságok tekintetében viszont a nyárféléknek kedvezőbbek az adottságaik.

Fentiekre való tekintettel a tartószerkezetek céljára szánt kötött szélességű fűrészárut célszerű előzetes prizmázással termelni. Kötött szélességű szélezett akác fűrészáru termelése akkor indokolt, ha nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű fűrészáru, amelyből válogatás útján gondoskodni lehet a kívánt méretű anyagról. Táblázatban adjuk meg fűrészáru típusonként az elérhető kihozatalt.

A fenyőfélékhez viszonyítva mindkét fafaj szöveti szerkezete lényegesen kedvezőtlenebb, s ez tovább csökkenti a fűrészáru dimenzionális tulajdonsága következtében amúgy is rövidebb, hossztoldásra alkalmas méretét.

Az eddigi kísérleti eredmények és tapasztalatok alapján megállapítjuk, hogy a viszonylag nagy tömegben rendelkezésre álló fafajok (nyár, akác) alkalmasak a különféle modern faszerkezetek céljára. A Faipari Kutató Intézetben kialakított és elkészített kísérleti épületek azt is bizonyították, hogy nincs akadálya a nagy fesztávú íves szerkezetek hazai lombos faanyagból való gyártásának sem.

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az említett szerkezetek csak megfelelő szakmai hozzáértéssel és irányítással tervezhetők és kivitelezhetők.