Sorszám: H_000505

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Babos, Károly

A cikk címe: Különböző termőhelyi eredetű, papírfa méretű erdeifenyők évgyűrűszélességeinek, rosthosszának és térfogatsúlyának vizsgálata

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1970. 1. sz. 269 – 281 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1971

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: papírfa, erdeifenyő, rosthossz, térfogatsúly, évgyűrűszélesség

Kivonat:

Mint ismeretes, hazánk fenyőimport lehetősége fokozatosan csökkenő jelleget   mutat. Az ERTI adatai alapján, 1980. év körül, évi 100 000 m³ 10 cm-nél vastagabb hazai fenyőfa áll rendelkezésre, további feldolgozásra. Fakészleteink: ilyen irányú alakulása a papíripar számára kedvező, mivel a becsült adatok alapján, távlatilag a magyar erdők a papíripar Iombosfa- és részben fenyőfaszükségletét fedezni tudnák. Ezek a tények késztetik a papíripart arra, hogy lehetőség szerint egyre fokozódó mértékben, hazai termesztésű fenyőfaféléket használjon fel. A papíripar számára viszont nem elhanyagolható szempont a felhasznált faanyag gyanta- és egyéb extrakttartalma, valamint a rosthossz és térfogatsúly alakulásviszonyai, mivel ezek a tényezők igen nagy mértékben befolyásolják a papírfélék minőségét. Első feladatként tehát a különböző tájegységről és termőhelyről származó erdeifenyő (Pinus silvestris L.) törzsek gyanta, extrakt és rosthossz alapozó vizsgálatait kellett elvégezni. A Faipari Kutató Intézet 1969. évben a papírfa-méretű erdeifenyő évgyűrűszélesség-, rost­ hossz- és térfogatsúly-vizsgálatainak megkezdését tűzte ki feladatul. A feladat fontosságát mintegy aláhúzza az a tény, hogy a hazai fenyőfélékre és így természetesen az erdeifenyőre, a papírfa-méretet illetően nincs, vagy csak kevés rosthossz­ vizsgálati adat áll rendelkezésre. Ez a körülmény szabta meg, hogy vizsgálataink hazai vonatkozásban egyértelműen alapozó jellegűek legyenek.

- A rosthossz-és térfogatsúly-eloszlási görbék mind a három tájegység vonatkozásában szabályosnak mondhatók.

- Az évgyűrűszélességi és rosthossz vizsgálatok alapján a három tájegység közül:

a legkisebb átlagos évgyűrűszélességet (3589 p,) és a legnagyobb átlagos rosthosszat (2882 p,) a Somogyi homokhát (Istvándi) tájegység adta.

- A térfogatsúly-vizsgálatok alapján a három tájegység közül: a legkisebb átlagos évgyűrűszélességet (3589 p,) és a legnagyobb átlagos rosthosszat (2882p,) a Somogyi homokhát (Istvándi) tájegység adta.

- A térfogatsúly vizsgálatok alapján a három tájegység közül: a legnagyobb átlagos térfogatsúly értéket (0,444 pfc m³) a Duna-Tisza közi homokhát (Kecskemét) tájegység adta. Meg kell   jegyezni azonban azt, hogy a térfogatsúly-eloszlási   százalékokat tekintve a Somogyi homokhát (Istvándi) tájegység a 0,400 p/ m³-es tartományban 41,0 százalékkal a legmagasabb értékkel szerepel.