Sorszám: H_000565

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Babos, Károly

A cikk címe: Különböző termőhelyről származó Quercus Cerris Varietas   Cerris L. és Quercus cerris Varietas Austriaca (Willd.) Loud. törzsek anatómiai és fizikai-mechanikai tulajdonságainak vizsgálata

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1974. 1. sz. 143 – 159 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: cser, termőhely, cser faanyagának vizsgálata, fahibák, cser változatok

Kivonat:

Magyarország erdőgazdaságában elterjedését tekintve jelentős szerepe van a csernek, mivel az ország erdőterületének 15,0%-át, az élőfakészlet 19,1%-át adja (Speer-Eiekes-Tusa, 1971). Közismert, hogy ezekkel az értékekkel a tölgyek után a cser a második helyet foglalja el. Az a körülmény is ismert, hogy jelenleg és a közeljövőben is elég nagyszámú lesz a vágásérett és túltartott cseresek aránya, s ez a tény erdőgaz-dálkodásunk, valamint az ipar számára komoly gondot jelent, hiszen cserből mármost 9,1-10,0 millió m³ volna kitermelhető, illetve kitermelendő (Járó, 1968.; Speer-Elekes-Tusa, 1971).

Az új elképzelések szerint az elkövetkezendő 10-15 évben a csert ajánlatos visszaszorítani az országos erdőterület 10--12%-ára, ez az arány azonban még mindig jelentős mennyiséget képvisel. Ezen elterjedési százalék kialakítása során feltétlenül törekedni kell arra, hogy a cseresek csak a legmegfelelőbb termőhelyeken maradjanak meg. Ez azért fontos, mivel Járó Zoltán (1968) felmérései szerint a cser állományok 40%-a olyan termőhelyen áll, ahol más fajajok több vagy értékesebb anyagot adnak. Figyelembe kell venni, hogy épp ezeken a termőhelyeken hajlamos a cser betegségre, különösen a túltartott állományokban. . . A csertölgy vágáskora a termőhelyi adottságoktól és a betegség mértékétől függ. A tipikus csertermőhelyeken 70-80 évig fenntartható az állomány jelentősebb betegség nélkül, de számolni kell azzal, hogy itt a cser csak közepes vagy gyenge növekedésű. A nem tipikus, tehát átalakításokra javasolt termőhelyeken a vágáskort 50 év körül kívánatos megállapítani.

A csertölgy néhány kedvező erdőtelepítési és termesztési tulajdonsága mellett - mint a szárazságtűrése, olcsó felújítási lehetősége, a fiatalkori gyors növekedése, gyakori és rendszeres makktermése stb. Az ipari felhasználhatóságát nagymértékben nehezíti, hogy az anyag egy része (39-40%) három komoly fahibával rendelkezik: fagyléc, gyűrűs elválás, vörös álgeszt. A cseranyag másik része (kb. 60%) viszont kiváló tulajdonságú; fizikai-mechanikai jellemzői, valamint ipari felhasználhatósága megközelíti a tölgyekét (FAKI zárójelentés, 1965.) Az előbbiekben említett ipari és egyben erdőgazdasági problémát csak nehezíti az a körülmény, hogy a csertölgy változatait, azok ökológiai és erdőgazdasági értékeit nem, vagy csak alig ismerjük. Megemlítem továbbá azt a tény, hogy minden eddigi cservizsgálat - akár erdészeti, akár faipari - a csert általában nézte, és nem volt tekintettel a két elkülöníthető változatra: a varietas cerris, ill. a. varietas austriaca változatokra. Ezt a hiányosságot igyekszik elsősorban biológiai - anatómiai és fizikai -mechanikai - vizsgálatokkal ez a kutatás elősegíteni úgy, hogy a begyűjtött törzsek botanikai meghatározását elvégezzük. Így rögzíteni tudjuk a két változat között feltehetően meglevő különbségeket. A kutatás során a meglevő cserállományok nagyobb mértékű ipari hasznosíthatósága, továbbá a jövőben végrehajtandó cser területi arány csökkentése kérdéséhez kívánunk adatokat adni.

Az eddigi vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a két varietas között van különbség. Ha a három fahiba előfordulási százalékát tekintjük, akkor a varietas cerris mutatott kedvezőbb képet. Külön említjük meg, hogy a zsugorodási tulajdonságok tekintetében ·a varietas austríaca és varíetas cerrís faanyagok kedvező értékűek. Az adatok majdnem azonosak a tölgy zsugorodási értékével.

Az 1972-ben kezdett kutatás első részeredményeit tartalmazza ez a közlemény