Sorszám: H_000564
A cikk szerzőjének a neve: Csekunov, Pál
A cikk címe: A hazai termesztésű nemesnyárak anyagának hasznosítása, figyelembe véve a műszakilemez gyártás lehetőségeit
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1974. 1. sz. 109 – 141 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: nemesnyár, rétegeltlemez, nyárfatermesztés, rétegeltlemezipar, műszaki rétegeltlemezek
Kivonat:
A nyárfatermesztés számára az országban általában kedvezőek a termőhelyi adottságok. A hegy és dombvidékeken őshonos a rezgőnyár, a sík vidék árterein és homokterületein pedig a fekete-, fehér- és szürkenyár. A nyárak a múlt század végéig nem foglalhatták el azt a helyet az erdőgazdálkodásban és a faiparban, amelyet jó tulajdonságaik, nagy fatermésük következtében megérdemeltek volna.
Az első világháború után az ország szegény lett erdőben, fában. Ekkor szükségszerűen előtérbe került a nyárfatermesztés kérdése.
A felszabadulás óta a magyar erdőgazdaság egyik legfontosabb feladata a nyárfatermelés növelése. A Népgazdasági Tanács 1951-ben határozatot hozott a hullámtéri fásítások megkezdéséről. Ezt követően 1952-ben az Országos Tervhivatal és a Földművelésügyi Minisztérium együttes utasításban intézkedett 23.OOO ha hullámtéri terület erdősítéséről, nemes és ipari feldolgozásra alkalmas hazai nyárakkal, az első ötéves terv végéig. Az volt a cél, hogy a jó termőerejű hullámtéri földeken rövid vágásidejű, jó minőségű és nagy fatömeget biztosító erdőket telepítsenek, lehetőleg nemesnyárakból és ipari felhasználásra alkalmas hazai nyárakból.
A nyárfásítás továbbfolytatását a Minisztertanácsnak az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló 1954. évi határozata segítette elő. Ez a határozat kötelezte az Erdészeti Főigazgatóságot a hullámtéri nyárfásítások továbbfolytatására.
Az erdőgazdasági fejlesztési határozat célul tűzte ki a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek fásítását, a mezővédő erdősávok telepítésének folytatását, a legelőfásítás széles körű elterjesztését, szorgalmazta a gyorsan növő értékes - elsősorban ipari feldolgozásra alkalmas - nyárak telepítését minden erre alkalmas területen.
A határozat végrehajtása során 1960 végéig 32.OOO hektárt erdősítettek, ill. - fásítottak nyárfélékkel. Ezekben az években kezdtek kiterjedtebben foglalkozni az őshonos - ipari feldolgozásra alkalmas - hazai nyárakkal is.
A fentiek eredményeként az addig csak gyomfának tekintett hazai nyárak is értékes és nélkülözhetetlen fafajokká léptek elő. A nyárfa telepítési határozatok következetes végrehajtásának eredményeképpen az ország nyárasainak várható faállománya 1980-ra 404 em3, ill. 1985-re 655 em3.
Az erdőgazdasági üzemtervek fakitermelésének előirányzatai alapján kidolgozott távlati terv szerint a következő 15év alatt, 1985-ig
- a nyárfakitermelésnek az 1970. évihez képest kb. öt-hatszorosára történő növelésével kell számolni.
Kiindulva abból, hogy a rétegeltlemez-ipari termékek irányában a kereslet bővül, s a közeljövőben kitermelésre kerülő nyárfa tömeg optimális gazdaságos ipari feldolgozása parancsolóan írja elő a lehető legnagyobb értéket képviselő rétegeltlemez és furnértermékek gyártását, nem lehet vitás, hogy a tények alapján arra a következtetésre kell jutni, hogy a:
- rétegeltlemezipart fejleszteni kell és
- a fejlesztést nyárfabázisra kell alapozni.
Ez annál is inkább helyes koncepció, mivel a rétegeltlemez-ipari termékekkel szemben jelentkező igények bővülése különösen a műszaki, technikai lemezek vonatkozásában várható. Amit a könnyűszerkezetes építési program és ezen belül is a mezőgazdasági épületigény indokol. A hazai őshonos és nemesnyárakból az elemzések és kísérletek alapján meghatározott technológiai paraméterek következetes alkalmazásával előállított kísérleti rétegelt lemezek a népgazdaság több ágazatában is felhasználhatók.
A főbb alaptípusként szolgáló teljes egészében nyár alapanyagból készült,
- valamint a nyár alaplemezek más fafajokkal történő borítása után sok helyen közvetlenül felhasználható műszaki rétegelt lemezek MSz és DIN szabvány szerinti vizsgálatának eredményeiből megállapítható, hogy helyes az a koncepció, mely szerint a jövőben rendelkezésre álló nagy tömegű nyár alapanyagot elsődlegesen
- részben tiszta nyárból felépített alaplemezzé,
- részben a nyár és más fafaj kombinációjával felépített műszaki rétegelt lemezzé kell feldolgozni. A tiszta nyár, valamint a nagy részben nyár alapanyagú műszaki rétegeltlemezek legfontosabb gyártási paramétereinek nagyüzemi kísérletek útján történő finomítása és végleges behatárolása megteremti a fenti típusú műszaki rétegeltlemez-gyártás lehetőségét és biztonságát.
