Sorszám: H_000544
A cikk szerzőjének a neve: Fürjes, János
A cikk címe: Keretfűrészek és rönkvágó szalagfűrészek műszaki összehasonlító vizsgálata
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1975. 1. sz. 6 – 14 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: Keretfűrész, rönkvágó szalagfűrész, fűrészáru termelés, fűrészüzem, kapacitás
Kivonat:
A gyártási folyamatok korszerűségét, a gyártmány minőségét és termelési színvonalát a termelésben alkalmazott alapgépek technikai színvonala határozza meg. A közbenső szállító és segédberendezések, valamint a segédgépek teljesítőképességét és ezzel kapcsolatban a teljes munkatér kialakítását az alapgépek kapacitásából kiindulva kell meghatározni.
A fűrészáru-termelést a fenti szempontból vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fűrészcsarnokon belül a keretfűrészgépek és a különböző rönkvágó szalagfűrészgépek kapacitása határozza meg alapvetően a termelési vonalba tartozó valamennyi segédgép és berendezés műszaki jellemzőit, de magának a fűrészcsarnoknak az építészeti kialakítását is.
Ilyen körülmények között elsőrendű fontosságot tulajdonítunk az alapgépek műszaki jellemzői vizsgálatának, és ezen keresztül a legkorszerűbb, az adott feladat elvégzésére- hazai viszonyainkat figyelembe véve- legmegfelelőbb géptípusok meghatározásának.
A két alapgép teljesítményének összehasonlításával Európától Amerikáig több kutató foglalkozott. Méréseik eredményeinek ismertetését több tucatnyi publikáció közli. Mi csak a legfontosabb néhány következtetést kívánjuk megemlíteni, hogy ezek ismeretében melyek a rönkvágó szalagfűrészek alkalmazásának hazánkban is számításba jöhető területei:
- valamennyi vizsgálat - beleértve intézetünk méréseit is - egyöntetűen arra az eredményre jut, hogy a rönkvágó szalagfűrészek teljesítménye csak mintegy 35 cm átlagos rönk átmérő felett nagyobb a keretfűrészekénél;
- a feldolgozott rönk átlagos átmérője hazánkban: lombos rönk 28 cm, fenyőrönk 24 cm,
- keretfűrész helyett a rönkvágó szalagfűrész kizárólagos használata nem jöhet számítás
ba. Nagyobb fűrészüzemben 2-3 keretfűrész mellett 1 db rönkvágó szalagfűrész üzemeltetése indokolt esetben gazdaságos lehet;
- csak speciális feladatok elvégzésére jöhet számításba szalagfűrészüzem létesítése;
- speciális feladatként jelentkezik hazánkban a rövid vagy kis átmérőjű, ún. fagyártmány- fa feldolgozása. Erre a célra a kis tárcsaátmérőjű (1100 mm) mozgóasztalos, rönkvágó szalagfűrészeket tartjuk alkalmasnak.
A 18 cm átmérő feletti rövid (2m alatt) hengeresfa a mozgóasztalos szalagfűrészen kívül 8
behúzóhengeres keretfűrésszel is felfűrészelhető.
Az előző fejezetben taglalt műszaki adatok alapján a keretfűrészeket teljesítményüktől függően három csoportba sorolhatjuk. Ezek:
- kis,
- közepes és
- nagy
teljesítményű keretfűrészek.
A jelenleg gyártott keretfűrészek műszaki színvonala alapján a közepes teljesítményű keretfűrészt a következőkkel jellemezhetjük:
- az egy órára eső teljesítménye, átlagos 28 cm átmérőjű rönkből, élesvágáskor 3,5-7,0 m3/h
- két műszakot és éves szinten 3750 órát számolva, teljesítménye 15-26 ezer m3/év
- az alkalmazott szerszámsebesség 4,0-5,7 m/s
- az előtolás felső határa 4-8 m/min
- a hajtómotor teljesítménye 50 Kw
- a gép súlya 6-9 tonna.
A határérték alatti jellemző gépeket a kis teljesítményűekhez, a határérték felettieket a nagy teljesítményűekhez soroljuk.
Ezek ismeretében a 20, 40 és 80 ezer m3/éves kapacitású fűrészüzemek lehetséges alapgépeit a 3. táblázatban adjuk meg.
Egy-egy kis, esetleg közepes teljesítményű keretfűrész helyett lehet rönkvágó szalagfűrészt is használni.
Összegezésképpen ismételten rögzítjük, hogy az általunk közölt kapacitás adatokat átlagos értékek alapján határoztuk meg. Ezek csupán tájékoztatásként és a gépek egymás közötti össze- hasonlítására alkalmazhatók.
Konkrét esetben- különösen a rönkvágó szalagfűrész, de a keretfűrészek alkalmazásához
is, a rendelkezésre álló faalapanyag és a gyártandó termék összes jellemzőinek számbavételével a számításokat mindig el kell végezni.