Sorszám: H_000582
A cikk szerzőjének a neve: Dr. Petri, László
Cikk címe: Keretfűrésszel és rönkvágó szalagfűrésszel dolgozó keménylombos fűrészüzemek technológiájának gazdasági összehasonlítása.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1967. 1-2.sz. 9 – 48 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1967
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: keretfűrész, rönkvágó szalagfűrész, keménylombos faanyag, fűrészüzemi technológia, ipari fa
Kivonat:
Hazánk összes ipari fa felhasználásából az 1964. évi adatok szerint mintegy 950.000 m3-t tesz ki a fenyő fűrészáru és 177.000 m3-t a lombos fűrészáru felhasználás. Az utóbbi számadat nem foglalja magában a donga, parkettaléc és a többi, kisebb méretű, lombos fából készült választékokat. A fenyő fűrészárunak kb. 20 %-át állítjuk elő idehaza, főleg import eredetű rönkből, míg kb. 80 %-át mint fenyő fűrészárut importáljuk.
A lombos fűrészárut túlnyomórészt hazai eredetű nyersanyagból állítjuk elő, csak kis része (38.000 m3) származik importból, illetve importált rönkből.
A hazai termelésű rönkök mintegy 10 %-a fenyő rönk. A lombos rönkből 45 %-ot képvisel a tölgy és bükk fafaj.
A hazai fűrészipari termelés az utóbbi években, keménylombos fafajok feldolgozása terén, nagyságrendileg az 1. táblázat szerint alakult.
Fenti számadatokból az következik, hogy a tölgy fűrészipari termékek mennyisége k. 60.000 m3-re, a bükk fűrészipari termékeké 40-50.000 m3-re tehető évente.
A fenyő fűrészáru ára világpiaci árszinten kb. fele a tölgy és bükk fűrészáru árának, így magától értetődő a követelmény, hogy a rendelkezésre álló hazai lombos nyersanyagból – figyelembe véve a szükségleteket – a lehető legjobb kihozatallal fűrészárut, illetve fűrészipari terméket állítsunk elő.
Hazánkban a magasabb anyagkihozatal és a jobb minőség elérése érdekében az elmúlt két évtized alatt számos kutatás és üzemi kísérlet történt, amelyek a tapasztalatok szerint jó eredménnyel zárultak. Természetesen valamennyi kísérlet a keretfűrészes üzemi technológia keretein belül maradt mivel a lombos fafajok fűrészipari feldolgozása hagyományosan keretfűrésszel történik. Az utóbbi években merült fel annak a gondolata, hogy viszonyainkat figyelembe véve nem volna-e célszerű a lombos fafajú rönkök feldolgozásánál rönkszalag-fűrészeket alkalmazni.
A nemzetközi irodalom rendkívül széles körben foglalkozik a rönkfeldolgozó szalagfűrészek alkalmazásának kérdésével, nem egy helyen vita formájában.
Az irodalmi adatok szerint a rönkvágó szalagfűrészek alkalmazása kemény lombos anyagok feldolgozásánál – a szükséges műszaki feltételeket biztosítva – mennyiségi és minőségi kihozatal növelésével jár együtt. A korszerű, megnövelt előtolású rönkszalagfűrészek adott rönkátmérőn felül teljesítőképesség szempontjából is versenyképesek a keretfűrészekkel, ezért az említett előnyök mellett a teljesítménynél sem mutatkozhat számottevő hátrány a keretfűrészekkel szemben.
A bevezető számadatok nagyságrendjéből, valamint a különböző fafajú fűrészipari rönkök méreteiből következik, hogy a vizsgálatok során a rönkszalag-fűrészek alkalmazásának kérdését célszerű beszűkíteni a hazai keménylombos fafajokra. A kérdés vizsgálatánál feltétlenül szem előtt kell tartani a hazai alapanyag adottságát és a szükséglet mértékét és minőségét, de figyelembe kell venni a távlati szükségletek alakulását is. Az 1980. évig várható szükséglet növekedés a fenyő fűrészárunál 50, a lombos fűrészárunál 80 %-ra becsülhető. Figyelembe véve a nyár fűrészáru jövőbeni fokozottabb felhasználását is, a szükségletek növekedése a keménylombos fűrészáruknál várhatóan 50-80 % között lesz. A probléma sokrétűsége a kutatásokban megköveteli a hatótényezők (műszaki és gazdasági) együttes vizsgálatát, amelyek felderítés után kerülhet sor a tényezők súlyozása mellett a kérdés megválaszolására. A kutatások előkészítése során mérlegelni kell azt, hogy a hatótényezők széles skálájából melyeket szükséges vizsgálni és melyek elemzésétől kell eltekinteni.
Összefoglalva a kutatások célkitűzését; megállapítható, hogy a hazai keménylombos rönkök feldolgozásánál milyen mértékben, milyen műszaki és gazdasági kihatások mellett és milyen módszerekkel alkalmazhatók a rönkfeldolgozó szalagfűrészek.
A vizsgálatokat összehasonlítás formájában folytattuk le.
Az 1. fejezetben a keret- és rönkszalagfűrész-gépekre és azok fő jellegzetességére vonatkozólag adunk áttekintést.
A 2. fejezetben részletes vizsgálatok keretében elemezzük a két megmunkáló gép teljesítményét mind elvonatkoztatva, mind az üzemeltetés technológiai keretében és összefoglaljuk a rönkszalagfűrészek alkalmazásának egyéb kihatásait.
A 3. fejezetben a javasolható technológiai variációt ismertetjük.
Végül a 4. fejezetben összehasonlító gazdasági számításokat végzünk a keret- és a rönkszalagfűrész-gépekkel történő rönkfeldolgozásra.
JAVASLATOK:
1./ Az utóbbi évtizedben a rönkfeldolgozó szalagfűrészek alkalmazásának kérdése – a szakirodalom tanusága szerint is – Európa-szerte vita tárgya.. A rönkfeldolgozó szalagfűrészek terjedését, azok fejlesztése előzte meg, amelynek keretében sor került – a fűrészelési teljesítmények emelése mellett – a teljesítmény alakulását jelentősen befolyásoló kiszolgálási műveletek gépesítésére A szakirodalom - a legutóbbi időkig – sokszor vita keretében ismerteti a rönkfeldolgozó szalagfűrészekkel elérhető teljesítményeket és eredményeket. Romániában még 1957-58-ban elkezdték a bükkrönköt – csaknem kizárólag – szalagfűrésszel feldolgozó fűrészüzemek kifejlesztését, melyek közül néhány már működik.
A téma, mint fejlesztési kutatás felvetését az tette indokolttá, hogy – mivel nyersanyagbázisunk nagyobbik része értékesebb keménylombos faanyag – hazai viszonyok között nem volna-e célszerű és gazdaságos – keretfűrészek helyett – rönkfeldolgozó (rönkvágó-hasító) szalagfűrészeket alkalmazni?
2./ A kutatás keretében – a szakirodalom tanulmányozása és üzemi kísérletek után – részleletes analízissel feltártuk a rönkfeldolgozó szalagfűrészgépek működésének és technológiai alkalmazásának kihatásait a teljesítmények alakulásában. A teljesítmények alakulását vizsgáltuk olyan esetekre is, amikor a keretfűrész és rönkvágó szalagfűrész kombinált technológia keretében dolgozik.
Elemeztük a rönkvágó szalagfűrészek alkalmazásának gazdasági kihatásait is a keretfűrészes technológiához viszonyítva, a tényleges hazai nyersanyagmegoszlását alapul véve.
3./ A teljesítmények alakulásának részletes analízise lehetővé tette, hogy a hazai keménylombos anyagbázisra végzett összehasonlító gazdasági vizsgálat után megállapításokat tehessünk.
Megállapítottuk, hogy az alkalmazás előnyei tisztán rönkvágó szalagfűrészek üzemeltetése esetén nem tudják ellensúlyozni a hazai nyersanyag adottságaiból (65 % 20-40 cm Ø-jű; I. osztályú rönk kevés) eredő alacsony teljesítmények kedvezőtlen hatását.
Megállapítottuk azt is, hogy a rönkvágó szalagfűrész – keretfűrésszel történő – kombinált alkalmazása, gazdasági előnyökkel járna, de ennek hatása nagyságrendben olyan csekély, hogy a rönkvágó szalagfűrész-gépek hazai keménylombos rönkök feldolgozásánál történő általános alkalmazásának gondolatát a jelenlegi körülmények között el kell vetni.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes üzemeknél kisebb teljesítményű – vagy adott esetben (pl. nagyüzemek távlati rekonstrukciója – vagy új üzem létesítése során) korszerű rönkvágó szalagfűrész-gép beállítása nem járhat kiemelkedő gazdasági eredménnyel.
Feltétlenül javasolható rönkvágó szalagfűrész-gép beépítése olyan üzembe, ahol nagy mennyiségű (min.1500-2000 m3/év) dongát, vagy egyéb (kötött minőségű – és méretű) úgynevezett méretes fát állítanak elő. Ebben az esetben a válogató (forgató) vágás következtében jelentkező mennyiségi és minőségi kihozatal javulás a termék magas értékén keresztül realizálódik és biztosítja a beruházás gazdaságosságát.
Az ilyen esetekben a tervezésnél és kivitelezésnél biztosítani kell azt, hogy a rönkvágó szalagfűrész-gép és (a vele párosítható) keretfűrész-gép között laza kapcsolat formájában kombinált technológia is megvalósítható legyen, mert ez a nagyobb átlagos teljesítmény és a rönkosztályozás elmaradása révén tovább növelheti a gazdasági eredményeket.