H 000543

Sorszám: H_000543

A cikk szerzőjének a neve: Harsányi, István

A cikk címe: A hazai faházgyártás fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1976. 1. sz. 311 - 320 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1977

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: faház, faház gyártás technológia, faházgyártók, faház fejlesztés, ERDÉRT

 

Kivonat:

Az utóbbi évtizedekben Magyarországon a faházak telepítése fokozatosan elterjedt, a hazai gyártóbázis, valamint a faháztípusok választéka kibővült.

A gyártás és alkalmazás elterjedésével viszont nem tartottak lépést az építési, szabályozási, gyártmány- és gyártásfejlesztési, valamint termelésszervezési intézkedések. Ezért olyan faháztípusokat is telepítettek, amelyek nem felelnek meg az országos építési és egészségügyi előírásoknak, alapanyaguk, szerkezetük nem minden esetben megfelelő, illetve cél­ szerű. Hasonló módon hiányosságok mutatkoznak a gyártóhelyek szervezettségében és kooperációjában   is.

A gyártás és alkalmazás beindításának, valamint a jelenlegi termelési szint megvalósulásának indítéka egyrészt az országos viszonylatban tartósan kis építőipari kapacitás, másrészt a fa- és műfaféleségek kedvező árviszonyai. A gyártás és alkalmazás kiküszöbölése mellett szólnak az előnyös műszaki paraméterek, nevezetesen a könnyű súly és az előnyös meg­ munkálhatóság, a jó hőszigetelés, a nagyfokú előregyárthatóság, valamint az ezzel össze­ függő gyors helyszíni felállítási lehetőség.

Elsősorban az előnyös megmunkálhatóság folytán országos viszonylatban számos faipari üzem - csekély beruházással és szervezési intézkedéssel - alkalmassá vált faházelemek kisebb sorozatokban való gyártására. Bár a faházgyártással foglalkozó asztalos üzemek gépesítettségi szintje nem éri el a 15-20%-ot, mégis az egyes körzetekben adódó kedvező munkaerőhelyzet lehetővé tette jelentős volumenű faház gyártását. A gyártás kibővülését nagymértékben elősegítette, hogy a kis gyártóhelyek termelését az ERDÉRT Vállalat meg­ szervezte, az üzemeket ellátta alapanyaggal, az értékesítést szerződésekben kontingentálta és biztosította.

A magyarországi faházgyártás a helyi lehetőségekre (a munkaerőre és meglevő technológiai eszközökre) támaszkodva - az ERDÉRT szervezését kivéve - egymástól függetlenül alakult ki. A gyártástechnológiára nagy részben az általános asztalosipari technológia jellemző. A korszerűtlen, univerzális gépeken és a korszerű anyagmozgató berendezések hiányában végzett munka alacsony hatásfokú (az ismert legfejlettebb gépi berendezések 35-40 százaléka).

A műveletek túlnyomó része nincs gépesítve, célgépek nem állnak rendelkezésre, a gyártásra általában a kézi munkajellemző, a gépesítési fok 20% alatt van. E szempontból némileg magasabb színvonalon áll a műfa alapanyagú gyártás. A kapacitásbővítés lehetőségeit - éppen a technikai feltételek hiánya miatt - a mindenkori munkaerőhelyzet határozza meg, melyre fejlesztés nem alapozható. Folyamatos gyártásszervezés egyetlen gyártóhelyen sincsen, a szakaszos műhelyrendszerű gyártás a jellemző.

A gyártmánykonstrukció és a vele párosuló gyártástechnológia csereszabatos elemek gyártását nem teszi lehetővé. A gyártásban az egymáshoz dolgozás elve érvényesül, a méretpontatlanságok és megmunkálási hiányosságok, a helyszíni összeépítéskor adódó többletmunkával és garanciális térítésekkel - egy gyártóhelyen belül - oldódnak meg. Gyártásprofilozás megoldható a panelek, a tetőszerkezeti elemek, az ajtók, ablakok gyártásának szétválasztásával, szakosított gyártókapacitások létrehozásával.

Átfogó jellegű profilozás csak csereszabatos gyártásra alkalmas gyártmány konstrukcióval hozzárendelt fejlett gyártástechnológiával és a határterületekre (szerkezeti elemek csatlakozása) kidolgozott méretezési szabványok bevezetésével oldható meg.

A faházelemek tömeges és gazdaságos gyártásának megoldása, vagyis a hazai gyártókapacitás lényeges kibővítése a távlatilag rendelkezésre álló és műszakilag alkalmas alapanyagbázis meghatározásával, korszerű gyártmánykonstrukció és gyártástechnológia létrehozásával, valamint az ehhez rendelt korszerű termelésszervezés (szakosítás) megvalósításával biztosítható.