Forgácslap gyártására alkalmas - fenol-formaldehid alapú - kondenzációs műgyanta felhasználhatósági és tárolhatósági problémái

Sorszám: H_000501

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Kovács, László

A cikk címe: Forgácslap gyártására alkalmas - fenol-formaldehid alapú - kondenzációs műgyanta felhasználhatósági és tárolhatósági problémái

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1970. 1. sz. 203 – 215 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1971

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: forgácslap, gyártástechnológia, fenol-formaldehid műgyanta, kondenzációs folyamat, idő-viszkozitás diagramokból

 

Kivonat:

 

Kutatási témánk keretein belül megvizsgáltuk a lúgos közegben kondenzált fenol-formaldehid típusú rezolok közül a Rezofén S márkajelű változatot. A következőkben a fenol-rezol tárolhatósági, illetve tárolási problémakörét tekintjük át, kiemelve a műgyanta tulajdonságainak változását a tárolási körülmények hatására.

A feladat annak a ténynek tisztázása volt, hogy a fenol-rezolok alapvető tulajdonságait figyelembe véve

- milyen körülmények között,

- milyen mennyiségben

tárolhatók ezek az anyagok biztonságosan anélkül, hogy tulajdonságaik változása mind technológiai, mind tárolási akadályokat jelentenének.

A feladatkörrel kapcsolatban

- elemeztük a fenol-rezolok alapvető tulajdonságait,

- megvizsgáltuk a tulajdonságok változását a tárolási hőmérséklet és a tárolt mennyiség függvényében.

A műgyanta állapotában a tárolás során bekövetkező változásokat

- elsőrendűen a hőmérséklet,

- másodrendűen az egy tételben tárolt tömeg

hatása határozza meg.

Magyarázat a hőmérsékletre vonatkozóan:

A vízoldható fenol-rezolokban a kondenzációs folyamat a tárolás során tovább halad. A kondenzációs reakció sebessége a tárolás hőmérsékletének emelkedésével növekszik (exponenciális mértékben).

A tömeg hatására vonatkozóan:

Az egy tételben tárolt tömeg növekedésével a hő átadására alkalmas felület növekedése nem arányos. Exoterm kémiai reakció esetén a hőegyensúly felbomlása (a képződött hő mennyisége nagyobb, mint a vezetés és sugárzás útján leadott hő) a rendszer felmelegedéséhez, a kémiai reakció meggyorsulásához, végül termikus robbanáshoz vezet.

A probléma megoldásának tehetőségei:

1.) A hőmérséklet hatásának csökkentése a tárolt műgyanta állandó hűtésének útján. Ez a megoldás kézenfekvőnek látszik abból kiindulva, hogy:

- a műgyanta hőérzékenysége a különböző hőmérsékleten felvett idő-viszkozitás diagramokból egyértelműen kitűnik.

2.) A tömeg hatásának csökkentése az egy tételben tárolt műgyanta mennyiségének csökkentése útján. Ez a megoldás - tekintve, hogy becslésünk szerint a nyári időszakban egy tömegben tárolható mennyiség kb. 200 kp - gyakorlati szempontból kedvezőtlen, mert

- a göngyölegként alkalmas vashordókból egy-egy ciszterna leszállítása esetén 100---200 darabot igényel,

- az árnyékos, szellős helyen történő raktározásra emellett is szükség van. A megoldások közül az elsőt tartjuk célszerűbbnek.