Optimális ragasztási feltételek biztosítása különböző kötőanyagokkal a forgácslapok homogenitásának javítása érdekében

Sorszám: H_000580

A cikk szerzőjének a neve: Arató, István

Cikk címe: Optimális ragasztási feltételek biztosítása különböző kötőanyagokkal a forgácslapok homogenitásának javítása érdekében.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1966. 2.sz. 237 – 259 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1966

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: ragasztás, ragasztási feltételek, forgácslap, nagynyomású kötőanyag porlasztás, kötőanyagok

 

Kivonat:

1964-ben elméleti és gyakorlati úton vizsgáltuk a kötőanyag-felhordás mechanizmusát, és mérőszámot dolgoztunk ki annak minősítésére. A minősítés elméleti megfogalmazásából kitűnt, hogy    = 10-11 beállása esetén /     = kötőanyag-felhordás minősítő száma/ a kötőanyagfelhordó-berendezést /keverőt/ tökéletesnek kell tekinteni.

A jelenleg alkalmazott szekunderlevegős kötőanyag-porlasztók vizsgálatakor viszont kiderült, hogy a porlasztási kupon belül a kötőanyag-eloszlás nem egyenletes. Ebből az egyenlőtlenségből következett – mert a minősítő mérőszám egyenletes eloszlásra vonatkozik – hogy kísérleti forgácslap-gyártáskor  ….. = 14 adódott optimálisnak.

Ezért folyó évben végzett kutatások arra irányultak, hogy a porlasztó egyenlőtlen szórását kiküszöböljük, és így a kötőanyag-felhasználás költségeit lecsökkentsük. Gyakorlati és irodalmi tájékozódás alapján említett célkitűzés megvalósítására legalkalmasabbnak a nagynyomású porlasztás mutatkozott, annál is inkább, mert ez a rendszer a célkitűzésen túlmenően más előnyöket is kilátásba helyezett.

Kísérletekhez a legegyszerűbben beszerezhető Diesel-motor-porlasztókat használtuk, melyekkel összehasonlíthatóság céljából az 1964. évben szekunder-levegős porlasztóval végzett vizsgálatokat ismételtük meg.

A téma fő célkitűzését megoldottuk Deisel-motor gázolajellátó-berendezéssel, 16-C42-6B fúvókával tökéletesen egyenletes kötőanyag-eloszlás biztosítható 30°-os porlasztási kúpban.

Vizsgáltuk a nagynyomású kötőanyag-felhordás alkalmazhatóságát Diesel-motor gázolajellátó-berendezés felhasználása esetén.

Gázolajellátó-berendezés szerkezetének ismeretében kereskedelemből beszerezhető alkatrészekből összeállítottunk egy kötőanyag-felhordáshoz célszerű kombinációt: mérőhenger-tartály, Gamma szivattyú /táp- és befecskendező szivattyú/ elektromotor meghajtással, hidraulikus vezérlésű porlasztó L = 0,55 m hosszú és  = 1,5 m átmérőjű nyomóvezeték.

Gázolajellátó-berendezés elvi működéséből azt következtettük, hogy kötőanyag-felhordás esetén lehetőség szerint nagy fordulatszám, nagy nyitású nyomás, rövid vezetékhossz és kis porlasztási keresztmetszet beállítására kell törekedni.

Kísérletekkel igazoltuk, hogy nagynyomású kötőanyag-porlasztás esetén a Diesel berendezésekben hasonló törvényszerűségek játszódnak le, mint gázolaj alkalmazásánál.

A kereskedelemből beszerezhető fúvókák közül a 16-C42-6B fúvókát találtuk legjobbnak, mert kedvező szemcseméret mellett a porlasztási kúpban egyenletes gyantaeloszlást biztosított.

A célkitűzésen túlmenően Diesel-berendezés használatának nagy előnye, hogy megoldódik a kötőanyag-mennyiség pontos szabályozásának kérdése, megszűnik a porlasztók eldugulásának – szekunder-levegős porlasztó kis teljesítménynél dugulásra hajlamos – veszélye, és szükségtelenné válik a nagy energiaigényű és alacsony hatásfokú kompresszor-telep.

 

A kiporlasztott egyes szemcsék vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy becsapódás után féllencse alakot vesznek fel. E féllencsék ellapulásának mértéke befolyásolja egy adott felület bevonásához szükséges kötőanyag-mennyiséget. Az ellapulás mértéke a felütköző csepp sebességétől függ, tehát a sebesség-viszonyok ismerete fontos. Ezért nagynyomású porlasztásra elméleti összefüggést dolgoztunk ki a sugár mozgásával kapcsolatos műszaki számítások megkönnyítéséhez.