Sorszám: H_000469

A cikk szerzőjének a neve: Végh, Józsefné

A cikk címe: A formaldehid-felszabadulás okai és a csökkentés lehetőségei karbamid-formaldehidragasztóval készült bútoroknál és faszerkezeteknél

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1972. 1. sz. 127 – 132 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1973

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: formaldehid-felszabadulás, bútoripar, faszerkezetek, építészet, szagártalom

Kivonat:

Az elmúlt években több esetben különleges panasszal fordultak a felhasználók a Faipari Kutató Intézethez. A faforgács-, pozdorjalap, illetve farostlemezek felhasználásával ragasz­ tással készített beépített szekrények vagy az előbbi anyagok beépítésével készült faházak kellemetlen, szúrós, nyálkahártyát ingerlő szagot árasztanak. Különösen fokozódtak a szagártalom miatti reklamációk párás, meleg időben.

Ez a kellemetlen közérzetet okozó szag a karbamid-formaldehid, illetve melamin-formaldehid műgyantával ragasztott faforgács, pozdorjalapokból és egyéb aminoplaszt ragasztóval készült faszerkezetekből felszabaduló formaldehid. Az egyének formaldehid-érzékenysége, a már rossz közérzetet okozó érzékelési határkoncentráció értéke igen eltérő. Ennek a határérték koncentrációnak csekély túllépése nyálkahártyainger útján vehető észre anélkül, hogy káros egészségi hatással járna. Még akkor is, ha azzal számolhatunk, hogy a formaldehid koncentráció idővel folyamatosan csökken, jogos kifogás esetén beavatkozás válik szükségessé.

Az utóbbi években a karbamid-formaldehid és melamin-formaldehid alapú kötőanyagokkal készült, illetve ragasztott faipari termékek iránt megnőtt a kereslet. Az ipar az igények kielégítése érdekében termelékenységét fokozva csökkentette a késztermék átfutási idejét. Ennek érdekében csökkentette a préselési időt és a pihentetési időket. Ezek a tényezők, valamint az alkalmazott műgyanták kémiai természetéből adódó okok miatt - az utóbbi években - sűrűsödtek a formaldehid-szagártalommal kapcsolatos panaszok.

A panaszok kiküszöbölhetők megelőző, illetve utólagos szagtalanító eljárásokkal. A megelőzés elsősorban ragasztási technológiai módosításokat igényel. Az ennek során jelentkező költségtöbblet elhanyagolható az utólagos szagtalanító eljárások költségéhez képest.