Sorszám: H_000449
A cikk szerzőjének a neve: Csekunov, Pál
A cikk címe: Korszerű folyamatos furnérszárítás
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1973. 1. sz. 93 – 107 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1974
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: enyvezett lemez, rétegelt lemez, műszaki furnér szárítása, furnérszárítás időtartama, légáram vezetési módja
Kivonat:
Amióta az enyvezett lemez és egyéb rétegelt faanyagok előállítására szolgáló furnérokat egyre nagyobb mennyiségben gyártják mind műszaki, mind gazdasági okokból, arra törek szenek, hogy a furnérokat nagy hosszméretben, illetve mint végtelen széles szalagot lehető leg repedésmentesen és elszíneződés nélkül szárítsák.
Néhány évvel ezelőtt még a furnérgyártás (hámozás) és szárítás, mint megszakítás nélküli munkafolyamat nem volt elérhető, mert a klasszikus folyamatos szárítóimái a furnérszárítás időtartamát nem tudták összehangolni a hámozási sebességgel. Az addig használatos furnér szárítóimái a furnérokat többnyire a hámozás után kellett ollózni, majd külön szárítani. Az utóbbi években a furnérszárításnál mind a hőmérsékletet, mind a légsebességet lényegesen növelték, és ezzel jelentős teljesítménynövekedést értek el. Döntő jelentőségű azonban a légáramnak a szárítandó anyag feletti vezetésmódja. Korábbi kísérletek, melyek szerint a hámozott furnérokat végtelen szalagban szárítják és a furnérokat szárítás után ollózzák, eredményezték, hogy ezek igen nagy ráfordítást igényeltek a szárító nagysága és a munka eredményessége szempontjából egyaránt, és nehézséget okoztak az üzembiztonság tekintetében is. A furnérszárítás technikáját csak a fúvókás légbefúvás bevezetése változtatta meg forradalmi módon az utóbbi években. A fúvókás légbefúvású furnérszárítóban a szárító levegőt réselt vagy perforált fúvókákkal fújják kb. merőlegesen a furnérfelület két oldalára. Ezt a szárítási módot, amely főként a konvekciós szárításon alapszik, és amelyet a textil- és papíriparban már korábban használtak, jelenleg csaknem minden korszerű nagyteljesítményű furnérszárítónál alkalmazzák. Ezzel Kollmann szerint a következő előnyök érhetők el:
1.) A szárítási idő jelentős lerövidítése, s ezáltal a szárító pályaszámának csökkentése ellenére rövidebb a szárítóberendezés hosszmérete;
2.) Egyszerűbb a töltés a pályaszám csökkentése következtében;
3.) Kevesebb hőfogyasztás, a jó hőkihasználással és tökéletesebb hőszigeteléssel kivitelezett építésmód következtében;
4.) A furnérok egyenletes száradása a szárítóberendezés teljes szélességében, a furnérok nedvességtartalmának kisebb ingadozása, jobb furnérminőség;
5.) A furnérok elszíneződési veszélyének csökkentése.
Az igen rövid szárítási időknél a kritikus szakaszt - amely a túl nedves furnérok szárítása esetén áll fenn - gyorsan áthaladják, s így a szárításra érzékeny furnéroknál is magasabb hőmérséklet alkalmazható a bemenő oldalon anélkül, hogy a furnérban károsodások keletkeznének.
A fúvókás légbefúvású furnérszárítónál elérhető rendkívül rövid szárítási idő következtében a furnérgyártás gépesíthető, sőt a rétegeltlemez-gyártás automatizálása is lehetővé válik. Az 1. ábra vázlatosan szemlélteti eme szárítási eljárás munkafolyamatát. A fúvókás furnérszárító az előírt mennyiségi teljesítménytől és a helyi viszonyoktól függően, mint egypályás vagy többpályás szárító építhető be a furnér-, illetve rétegeltlemez-gyártó gépsorba. Minthogy azonban a szárító folyamatosan, a hámozógép pedig szabálytalan ütemben dolgozik, a hámozógép és a szárító között közbeeső tárolást kell végezni. Erre szolgál többek között a motollás tároló. A motollákra feltekercselt furnérok innen egymás után és folyamatosan az automatikus letekercselő berendezés be, illetve a szárítóba jutnak.
A fejlődési folyamat a klasszikus furnérszárítótól a fúvókás légbefúvású folyamatos furnérszárítóig rávilágít a gyártástechnológia korszerűsítésének szükségességére ezen a területen. A furnér- és rétegeltlemez-gyártásnál egyik legfontosabb részfolyamat a furnérszárítás. Az eddigi klasszikus eljárások a korszerű fúvókás szárítással összehasonlítva igen költséges, műszakilag tökéletlen és ezért gazdaságtalan munkamódok. A kutatási és fejlesztési munkák és kísérteti eredmények alapján nagy teljesítményű fúvókás szárítót építettek. A folyamatos eljárás megvalósításával optimum érhető el mind a szárítási teljesítmény és minőség, mind a gazdaságosság tekintetében nemcsak magánál a szárításnál, hanem az egész furnér- és rétegeltlemez-gyártásban.
A fúvókás szárító előnye elsősorban a folyamatos munkamód. Ez lehetővé teszi a folyamatos gyártást és automatikus gépsor felépítését a furnér- és rétegeltlemez-gyártás folyamatában. A gyártási eljárásnak az egyik legfontosabb részfolyamatban történő ezen korszerűsítése újabb lehetőségeket nyit meg az egész gyártásfolyamat átalakítására a furnér- és rétegeltlemez-gyárakban. Az új berendezések valóban optimális kihasználásának előfeltétele azonban a fizikai és technológiai összefüggések pontos ismerete. Matematikailag is meghatározottak a fúvókás furnérszárító műszakilag helyes alkalmazásának alapelvei optimális teljesítmény feltételek között. Ezen túlmenően ismeretes az az előkészítő munka, mely szükséges ahhoz, hogy a fúvókás furnérszárító megfeleljen a gyakorlati követelményeknek- a segédberendezésekkel, beleértve a vezérlő szabályozó-műszereket is-, és az műszakilag kifogástalanul és gazdaságosan üzemeljen.