Sorszám: H_000429
A cikk szerzőjének a neve: Bobok, László
Cikk címe: Optimális fűrészpenge-típusok.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1962. 1.sz. 97 – 169 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1962
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: fűrészlap, forgácsolás, szerszámsebesség, előtolás, fűrészipar
Kivonat:
A forgácsolás kérdésének tárgyalása előtt szükséges a munkával kapcsolatos egyes fogalmak tisztázása, annál inkább, mert a magyar szakirodalomban a faforgácsolással kapcsolatos meghatározások nem egységesek. A legfontosabb fogalmak a következők:
Előtolási út vagy előtolás = e. A munkadarab elmozdulása a szerszám irányában /esetleg a szerszám elmozdulása a munkadarab irányában/ egy körbefordulás vagy járat alatt.
Pillanatnyi szerszámsebesség = c = r ω (sin γ + λ/2 * sin 2 γ)
r = meghajtócsap körpályájának sugara /m/
ω = n * π / 30 = a meghajtócsap szögsebessége /1/mp/
n = fordulatszám/perc
ϫ = tetszőlegesen felvett szögérték
λ = r / l = meghajtósugár és meghajtókar viszonya /m/
2 r = H = járatmagasság.
A számítás egyszerűsítése érdekében megengedhető a zárójeles második tag elhanyagolása, feltételezve, hogy 1 = ∞ és így λ = 0 Ebben az esetben a pillanatnyi szerszámsebesség mértéke a sinus értéknek megfelelően változik, tehát
c = r . ω . sin ϫ
Átlagos szeszámsebesség = keresztfűrészre v = 2*H*n / 60 n/mp
= körfűrészre v = 2* r * π * n / 60
Előtolási sebesség = v᾽. Az előtolás az idő függvényében kifejezve.
Résbőség = b. A szerszám által lehasított forgács helyének szélessége, a vágás síkjára merőlegesen mérve
b = a Í+ 2 s
a = a fűrészlap vastagsága,
s = az egyoldali terpesztés mértéke.
Vágás-sík: a vágás iránya és az előtolás iránya által meghatározott sík.
Melloldal: a munkaeszköz azon felülete, amelyen a forgás lefut.
Hátoldal: a munkaeszköz azon része, amely forgácsoláskor a vágásrés fenékoldalához a legközelebb fekszik.
Mellszög = ϫ : az a szög, melyet a melloldal a szerszámélből a vágásirányra bocsátható merőlegessel bezár, illetve körfűrésznél a melloldal és a szerszámélhez húzott érintőre bocsátott és a szerszámélen átmenő merőleges által bezárt szög.
Élszög-ékszög = β : a mell- és a hátoldal közötti szög.
Hátszög= az a szög, melyet a hátoldal a szerszám élén áthaladó érintővel bezár.
Vágásszög=az ékszög és hátszög együttes értéke.
Fogtávolság: = t; a fűrészpengén elhelyezett fogak csúcsainak távolsága, egymástól körfűrészpengéknél a fogcsúcsokat érintő egyenesen, körfűrész-lapoknál a fogcsúcsokat érintő köríven mérve.
Fogmagasság = h; keresztfűrész-lapoknál a fogcsúcsokon átmenő érintő és a foglapokon átmenő érintő közötti távolság, körfűrészlapoknál a fogcsúcs és a fogcsúcsot a lap középpontjával összekötő sugárra merőlegesen a foglaphoz hozott érintő közötti távolság.
Fogüreg = v; a fűrészpengék fogazata között a fog kialakítása érdekében eltávolított pengeanyag térfogata.
Az energiaszükséglet – és teljesítmény számításokkal kapcsolatosan mondottakat röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:
Az energiaszükséglet megállapítására közölt számítások csak korlátozott pontosságú eredményt adnak. Voigt számítási módszerének kiindulási elve a fa nyomó- és nyírószilárdsági értékének figyelembevételén alapszik. Az elgondolás alapvetően helyes, s ha nem inhomogén anyaggal állnánk szemben, kielégítő pontosságú eredményt kellene kapnunk. A figyelembe veendő szilárdsági értékek azonban szintén nagytömegű vizsgálatok átlagértékei, melyektől a gyakorlati eredmények lényegesen eltérhetnek. Számításánál ezenkívül a forgácsvastagságot, a fogosztást, a vágószöget és a fa nedvességét veszi figyelembe, melyek elsődlegesen kihatnak az energia felhasználására. Minden befolyásoló tényező figyelembevétele ez idő szerint nem lehetséges. s így pontos számított eredmény nem várható.
Az Esterer-gyár számítási módszere empirikus úton nyert megállapítást, elsődlegesen fenyőre és Esterer-gyártmányú keretre ad kielégítő eredményt.
A Gépipari Enciklopédia számítási eljárása a fajlagos vágási erőnek empíria útján történő megállapításán alapszik. A fajlagos vágási erőt kifejtő K tényező pontossága az Enciklopédia közlése szerint ± 20 % körül van. Az eljárás alkalmazhatóság szempontjából egyszerű, kevés számítással jár. keretfűrészeknél kielégítő, körfűrészeknél túl magas eredményekhez vezet.
A teljesítmény számítások lényegesen nagyobb bizonytalansággal használhatók, mint az energia számítások.
Voigt számítási eljárása csak úgy alkalmazható eredményesen, ha kerettípusonként empirikus szorzótényezőt állapítunk meg.
Egyszerűségénél fogva, üzemi átlagteljesítmény számításokhoz Pause képletét célszerű alkalmazni, de itt is szükséges, empirikus úton, kerettípusonként, megfelelő korrekciós tényezők kidolgozása.
Orlov számítás módszere üzemekben ellenőrző számításokhoz alkalmazható, ha az illyen előre megállapított /egy fogra eső/ forgásvastagsággal dolgozik.
Körfűrészeknél a teljesítmény számításokhoz célszerű alapul venni a 0,2 mm-es egy fogra eső forgásvastagságot, mint alsó határt, s ennek megfelelően megválasztani a körfűrész fogosztását.
Körfűrészeknél célszerű áttérni a ritkított fogazatú Wigo körfűrészlapokra, melyek alkalmazása energia megtakarítással és teljesítmény növekedéssel jár.