Sorszám: H_000560
A cikk szerzőjének a neve: Fürjes, János
A cikk címe: A fűrészáru - szárítás fejlesztésének koncepciója
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1974. 1. sz. 21 – 31 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: Fűrészáru, szárítás, természetes szárítás, mesterséges szárítás,
Kivonat:
A koncepciós tervek szerint a MÉM felügyelete alá tartozó fűrésziparban a rekonstrukció során jelentősen növekedni fog az elsődleges fűrészipari termékek továbbfeldolgozása.
Úgyszólván új termékként jelentkezik a mintegy 100.000 m3 bútoralkatrész és a 40.000 m3
épitő- és épületasztalos-ipari félkésztermék. Ezek gyártása és a gyártás feltételeinek megteremtése komoly feladatot ró a fűrészipar irányítóira éppúgy, mint a termelésben közvetlenül résztvevő műszaki szakemberekre.
A termékek készültségi fokának emelése új technológiák és a mesterséges úton való szá ritás bevezetését igényli. A természetes szárítás levezetése - amely lényegében eddig is a fűrésziparban történt - a máglyázáson kívül különösebb szakértelmet nem igényel. Nem így a mesterséges szárítás, melynek minőségét a megfelelő szárítási program összeállí-tása, majd annak szakszerű levezetése határozza meg. Mind a szárítási program összeállítása, mind annak levezetése megalapozott szakmai tudást igényel.
A mesterséges szárítás fűrészipari bevezetésének sikere, a megfelelő szárítókamra típus(ok) megválasztásán és a szükséges beruházási összegen túl elsősorban azon múlik, hogy az ipar rendelkezik-e adott időben a megfelelő számú és képzettségű szakembergárdával.
A mesterséges szárítás bevezetését az elsődleges fafeldolgozó iparban nem a mesterségesen szárított fűrészáru iránti igény és legfőképpen nem a bérszárítás indokolja, hanem az a tény, hogy ezen iparágon belül kell megvalósítani egyre bővülő mértékben a bútoripar, épületasztalos-ipar és más továbbfeldolgozó iparágak alkatrészellátását, mint ahogyan arról már a bevezetőben is szóltunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mesterséges szárítás bevezetése, megvalósítása a vertikális továbbfeldolgozó (alkatrészgyártó, méretre szabó stb.) üzemek segédüzemeként kerül megvalósításra. A szárított fűrészáru itt nem késztermék, s ezért a mesterséges szárítás gazdaságosságát - akár üzemi akár népgazdasági szinten - csakis a továbbfeldolgozás részeként, azzal komplexen lehet vizsgálni.