Sorszám: H_000428

A cikk szerzőjének a neve: Gippert, László

Cikk címe: A fűrészipari gőzölőkamrák optimális termelési feltételeire vonatkozó technológiai kutatások

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1962. 1.sz. 65 – 95 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1962

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: fűrészipar, gőzölőkamra, fa gőzölése, gőzölési technológia, gőzölési folyamat

Kivonat:

Egyes irodalmi megállapítások szerint a fa gőzölése a faanyagok könnyebb megmunkálhatóságát segíti elő. A fa ligninjének és cserzőanyagainak részleges destrukciója, illetve vegyi átalakulása miatt a gőzölt fában vöröses elszíneződés következik be, fafajonként változóan. Más megállapítások viszont ennek ellentmondóak. Ismeretesek olyan kutatási eredmények is, amelyek kétségbe vonják a gőzölés fanemesítő hatását.

A gyakorlat általában ragaszkodik a gőzöléshez, és a gőzölt fa felhasználást előnyösebbnek tartja, mint a gőzöletlenét. A gyakorlat ezt a kialakult állásfoglalást azzal indokolja, hogy a gőzölt fa kevésbé dagad, zsugorodik és vetemedik, továbbá színhatása is sokkal kellemesebb.

A vizsgálati eredmények összefoglalása:

a./ A technológia szempontjából

A lefolytatott vizsgálatokból megállapítható, hogy a gőzölés technológiájában alkalmazott paraméterek tekintetében a gőzölési idő módosítható, mert 40 mm vastag anyag – üzemi körülmények között –, 24 óra alatt, teljes mértékben átgőzölhető. A többi vastagságok gőzölési idejét Kollmann adatai szerint lehet számítani. a gőzölési időt minden körülmények közt 3 óra alatt egyenletes felmelegedési időnek kell megelőznie, és ugyanannyi lehűtési időnek kell követnie. A vizsgálatok tanusága szerint ugyanis üzemi körülmények között ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a fa belsejében a gőzöléshez szükséges hőmérséklet ténylegesen kialakuljon.

A vizsgálatok további tanusága, hogy a gőzölés a nedvességtartalomtól kevésbé függ, mint azt feltételeztük, mert a gőzölés technológiája lehetőséget nyújt arra, hogy a kívánatos nedvességtartalmat a fában létrehozzuk. Ehhez az szükséges, hogy rost-telítettségük határ alatti fanedvesség esetén a gőzölés idejét 6 órával meghosszabbítsuk. Ez, a gőzölési időtartam 25 %-át teszi ki, és vastagabb fűrészáru gőzölése esetén is 25 %-kal vehető figyelembe. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy a gőzölés műveletét a jelenlegi szakaszos, periodikus üzemeltetés helyett az év egész szakaszára vagy legalább is nagy részére kiterjesszük.

Az anyag átgőzölésének megállapítása az üzemekben szokásos módon, a kondenzvíz színváltozása /elszíneződése, illetve elszíntelenedése/ alapján nem bizonyult elfogadhatónak. Az ez idő szerint szóban forgó irányi megállapításokat figyelembe véve, az átgőzölést kizárólag Kisser-Steininger-féle próbával lehet, kétséget kizárólag megállapítani.

b./ A faanyag tulajdonságait tekintve

Az elszíneződés, párhuzamosan az átgőzölés mértékével, minden esetben bekövetkezik; az ezirányú általános megállapítások tehát helytállók. A gőzölt fa egyéb fizikai tulajdonságaiban azonban a vizsgálattal nem sikerült a feltételezett változásokat megállapítani, sőt ellenkezőleg: a vizsgálat azt igazolja, hogy a feltételezett változások kizárólag szubjektív okokon alapulnak.

A térfogatsúlyban semmiféle törvényszerű változás nem volt kimutatható, annak ellenére, hogy a vizsgálatok nagy számú próbatesttel készültek. A nyomószilárdság változása egyértelmű: a gőzölt faanyag szilárdsága minden esetben csökkent. A csökkenés mértéke azonban a gyakorlat szempontjából nem jelentős, mert a gyakorlatban alkalmazott megmunkálási módszereknél nem is érzékelhető. Semmi esetre sem jelent pl. energia megtakarítást.

A fizikai tulajdonságok változása területén gondosan vizsgáltuk a dagadást, zsugorodást és az ennek következtében beálló vetemedést. A vetemedési vizsgálatok szinte megdöbbentően azonos értékeket adtak, és így megállapítható, hogy semmi ok sincsen annak feltételezésére, hogy a gőzölt fa „nyugodtabban” viselkedik.

A gőzölt fa sterilitására vonatkozóan külön vizsgálatok elvégzése szükségtelen volt. Általában tudott és sokszor bizonyított dolog ugyanis, hogy a fa anyaga, bár közvetlenül gőzölés után steril, ez azonban nem jelenti a további fertőzés veszélyének kiküszöbölését. Ezért ennek a sterilitásnak a gyakorlat szempontjából nem nagy a jelentősége, mert a gőzölt fa a felhasználás kapcsán éppen úgy fertőződhet, mint a gőzöletlen.

Mindent összegezve: a gőzölt fában a színhatástól eltekintve, nem sikerült olyan változást kimutatni, amely a gőzöléssel a létjogosultságát kellőképpen alátámasztaná.

A népgazdaság faipara évente 26.000 m3 fűrészárut gőzöl és ennek 1 m3-re vonatkozó költsége kb. 100,-Ft-ot tehet ki. Ezt a költséget még bérköltségek, amortizációs költségek stb. is terhelik. A vizsgálatok alátámasztják az alkalmazott gőzölési technológiának perspektivikusan történő elhagyását. Mielőtt azonban végleges állásfoglalás történhetne, a kérdés nagy horderejére tekintettel, szükségesnek látszik a kísérlet folytatása, üzemi szinten. Ezért javasoljuk, hogy 1861-ben a bútoriparban tegyünk próbát pl. 500 db szekrénnyel oly módon, hogy az eddig gőzölt bükkből készült bútorelemeket gőzöletlen bükkből gyártsuk le, és figyeljük meg az így készített bútorelemek viselkedését. Ha a gőzöletlen használhatósága egyenértékűnek bizonyul a gőzölt bükk elemek használhatóságával, akkor konkrétan lehet javasolni a gőzölés fokozatos elhagyását. Ebben az esetben célszerűnek látszik majd a gőzölés helyett a mesterséges szárítás szélesebb körű bevezetése, melynek fanemesítő hatása ma már tudományosan is igazoltnak mondható.