Sorszám: H_000446

A cikk szerzőjének a neve: Zoller Vilmos ; Molnár Ferenc

A cikk címe: Az erdőgazdasági bükkválaszték optimális hasznosítása, illetve a feldolgozás során nyerhető optimális nyers-, félkész- és késztermék - összetétel meghatározása

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1973. 1. sz. 44 – 56 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1974

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: erdőgazdaság, bükk, fafeldolgozási technológia, terméksorrend, termék helyettesíthetőség,

Kivonat:

Hazai erdeink több mint 90 %-át lombos állomány alkotja, melyből a legnagyobb területet és fatömeget sorrendben:

-a tölgy,

-a cser és

-a bükk adja.

A tölgy és cser fafajból a hazai igényeket maradéktalanul ki tudjuk elégíteni, sőt egyes választékokból bizonyos volumenű exportunk is van. Sajnos ez nem áll a bükkre, mivel ebből importra is szorulunk, hogy a hazai igényeket ki tudjuk elégíteni. A faipar különböző ágazatainak egyik fontos célkitűzése, hogy a népgazdaság import terheit a lehető legnagyobb mértékbeli csökkentse. Tanulmányunk az optimális hasznosítás oldaláról mind a rendelkezésre álló alapanyag, mind az elsődleges termékek célszerűbb feldolgozása, illetve a bükk termékek lehetséges helyettesítése révén e célkitűzés hatékonyabb megvalósításához kíván hozzájárulni

A tanulmány a bükkfaalapanyag optimális népgazdasági feldolgozásával foglalkozik. A téma keretén belül segítséget kívántunk adni olyan optimális áruválaszték-gyártásra, amely csökkentené a faipari termékek export-import mérlegének passzíváját. A tanulmány fő célja az optimális használati értéket adó termékösszetétel megvalósítása úgy, hogy az egyes termékekből a lehető legnagyobb mennyiségek előállítása valósuljon meg. Ennek keretében meghatároztuk az elsődleges faipari termelés vonatkozásában az 1975-ben optimálisan gyártható mennyiségeket. Ehhez elsősorban az optimális terméksorrend elemzésére volt szükség. A terméksorrend meg állapításánál a világpiaci árakat és az 1 m3 alapanyagból előállítható termék árbevételét vettük alapul. A terméksorrend és az egységnyi alapanyagból gyártható termékek mennyiségének meghatározása alapján állapítottuk meg a rendelkezésre álló alapanyagból gyártható termékek mennyiségét.  Itt csak az EFAG-ok által kitermelt, valamint az importból származó alapanyag feldolgozását részleteztük, míg az egyéb szervek termelését korábbi tényszámok alapján vettük figyelembe. Felmértük a rendelkezésre álló alapanyag minőségi megoszlását is annak érdekében, hogy az egyes termékek gyártásához szükséges optimális alapanyag-választék mennyiségeket meghatározhassuk. A termékek mennyiségének meghatározása után kiszámítottuk a termékösszetétel változást   az 1971-1975. évek vonatkozásában. Az egyes termékek mennyiségének meghatározásánál azt tartottuk szem előtt, hogy az optimális termék sorrendnek megfelelően lehető legmagasabb - világpiaci áron számolt - termelési értéket állítsunk elő, valamint, hogy a kibocsátott termékmennyiség minél nagyobb mértékben növekedjék. Az optimális termelési program megállapítása után kitértünk az optimális feldolgozás feltételeinek elemzésére. Itt részleteztük a szervezési, technikai feltételeket, és leírtuk a technológiai fejlesztésre vonatkozó javaslatainkat.

Foglalkoztunk tanulmányunkban a bükk termékek más fafajból készült termékekkel való helyettesíthetőségével is, és megállapítottuk, hogy így jelentős megtakarítás érhető el.

Elmondhatjuk továbbá, hogy a rendelkezésre álló termékmennyiségek összvolumenüket tekintve növekedtek, kivéve a donga-, talpfa- és parkettaléc-mennyiséget, melyeket gazdaságossági okok miatt csökkentettünk.  Az optimális termelés elérésekor az import jelentősen csökken arányaiban, de számszerűleg is, mivel az optimális termék előállítás feltételei rendelkezésre állnak, és a számított mennyiségek legyárthatók.                                          ·