Sorszám: H_000485

A cikk szerzőjének a neve: Vámos, Róbert ; Arató, István

A cikk címe:  Nyílászáró elemek előállítása idompréseléssel

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1971. 1. sz. 199 – 217 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1972

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: nyílászárók, alkatrészgyártás, idompréselés, extrudált idom, szérianagyság

Kivonat:

Intézetünk az 1969. évtől kezdődően, a MÉM Erdészeti és Faipari Műszaki Fejlesztési Főosztálya megbízásából feladatai közé sorolta a nyílászáró elemek, ill. szerkezetek (első­ sorban ablakok) idompréseléssel történő előállítására vonatkozó kutatásokat. E kutatások lefolytatását és az eredmények mielőbbi ipari hasznosítását a hazai gyártási kapacitásnak az egyre növekvő szükséglettel való egyeztetésén túlmenően, a nyílászáró szerkezetek alapanyagaként jelenleg csaknem kizárólagosan felhasznált - import - fenyőfűrészáru hazai, kis értékű erdőgazdasági választékokkal vagy asztalosipari hulladékforgáccsal való helyettesítésének lehetősége messzemenően indokolja. A téma kidolgozásának első lépéseként (1969-ben) számos préselési kísérletet folytattunk le, melynek során - megfelelően kialakított speciális présszerszám segítségével - méret­ helyes keresztmetszeti szelvényű 300 X 300 milliméteres idompréselt ablakkeret sarokrészeket állítottunk elő különböző hazai (kemény- és lágylombos, valamint fenyő) fafajú hulladék­ és célforgácsból, ill. fűrészporból, hőre lágyuló (PVC és polietilén) és hőre keményedő (fenoplaszt alapú) kötőanyagok különböző arányban való hozzáadásával. A tájékozódó jellegű laboratóriumi kísérletek pozitívan zárultak. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy műszaki és gazdasági szempontból lehetséges és indokolt az adott követelményszintet kielégítő idompréselt nyílászáró elemek hazai, kis értékű alapanyagból, hazai gyártású kötőanyag felhasználásával történő előállítása. A kutatás továbbvitele keretében szükségessé vált az idompréselt nyílászáró elemek előállításának ipari szinten is előállítható variánsai közül a műszaki és gazdasági szempontból optimális eljárás, és egyben az annak alkalmazásba vételéhez kapcsolódó műszaki feltételek meghatározása. Ez irányú munkánk eredményeit foglaljuk össze a jelen közleményben.

A kutatás keretében meghatároztuk és műszaki-gazdasági szempontból értékeltük a nyílászáró elemek idompréseléssel történő előállításához számításba vehető eljárás-, ill. termékvariánsokat, és egyben rögzítettük az optimálisnak bizonyult megoldás realizálásának műszaki feltételeit. Bár vizsgálataink elsődlegesen a normál préselésen   alapuló eljárási módozatokra irányultak, tájékozódó jellegű vizsgálatokat folytattunk az extrúziós préselés adott célú alkalmazhatóságára vonatkozóan is. E vizsgálatok tapasztalatai:

- Az extrudált üreges profilú lécek (mint keretelemek) hajlítószilárdsága- azonos kötőanyag tartalom és folyóméterre eső önsúly esetén nem közelíti meg a normális préseléssel előállított idomokét

- Fentiek ellenére nem zárható ki egyértelműen az eljárás alkalmazása olyan formában, hogy a faalapú extrudált idomot egy műanyagextrúder egyidejűleg szilárdító és vízzáró fedőréteggel látja el. A kérdés behatóbb vizsgálatára nem térünk ki, mivel ez egyrészt a téma eredeti célkitűzését, másrészt adott lehetőségeinket meghaladta.

A keretek normál préseléssel történő előállításának háromféle megoldáson alapuló variánsát vizsgáltuk, s ezen belül meghatároztuk és szilárdsági vizsgálatok alapján értékeltük az idompréselt keret alkatrészek összeépítésére alkalmazható sarokkötéseket is, majd elvégeztük az egyes megoldások összehasonlító gazdasági értékelését.

A meghatározott műszaki és gazdasági jellemzők idejű figyelembevételével levont következtetések röviden így foglalhatók össze:

- Amennyiben a gazdaságos - közelítőleg minimum l00 OOO darabos - szérianagyság tartósan biztosíthatónak, ugyanakkor a szükséges présszerszám a fokozott igénybevételek mellett is minden szempontból megfelelőnek bizonyulna, az optimális megoldás a keretek egy idompréselt darabban való előállítása.

- Az előbbihez viszonyítva a termék szilárdsági jellemzőire nézve némileg kedvezőtlenebb, egyéb műszaki szempontokból előnyösebb, míg a gyártás gazdaságosságát tekintve kb. egyenértékű megoldást jelent a keretek két idompréselt alkatrészből való összeépítése.

- Négy idompréselt alkatrészből (profilos lécből) alkotott keretek gyártása a vizsgált variánsok közül mind műszaki, mind gazdasági szempontból a legkevésbé kedvező.

- A vizsgált összeépítési megoldások közül a speciális fém-, ill. műanyag-csapos sarokkötés bizonyult a legmegfelelőbbnek.

Az eljárás megvalósításának műszaki feltételeit vizsgálva tisztáztuk a gyártás teljes műveletsorára és egyes műveleti helyeire vonatkozó fontosabb kérdéseket.

A nyílászáró elemek idompréseléssel történő előállításával kapcsolatos alapvető műszaki és gazdasági összefüggések feltárása jelen résztéma lezárásával befejezettnek tekinthető. A téma kidolgozásának további szakaszában, a gyakorlati megvalósítás szempontjából kellően értékelhető és hasznosítható kutatási eredmények a kísérletek félüzemi szintre való kiterjesztésétől, azaz a szükséges kísérleti berendezések kidolgozásától, teljes méretű nyílászáró elemek prototípus­ ként való előállításától és tartós vizsgálatától várhatók.