Sorszám: H_000484

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Hadnagy József ; Nyárs József

A cikk címe: Építőipari célokra alkalmas faforgácslapok és építőpanelek gyártása hazai fafajokból

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1971. 1. sz. 169 – 179 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1972

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: építőipar, forgácslap, panelgyártás, hazai fafajok, lombos fafajok komplex feldolgozása

Kivonat:

A kitűzött kutatási feladatok elvégzését egyrészt a hazai lombos fafajok komplex feldolgozásának és felhasználásának szükségessége, más oldalról a hagyományos építőanyagokban és a korszerű szervetlen építőanyagokban mutatkozó hiányok pótlásának igénye indokolta. A faipar a könnyűszerkezetes építési programba történő bekapcsolódásaként az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak a faalapú építőpanelek különböző típusainak és felhasználási lehetőségeinek kidolgozása mutatkozott. Erdeink zömét lombos fafajok - főleg keménylombosok - adják. Elterjedésüket tekintve legjelentősebb a cser és az akác. Ipari hasznosításukat vizsgálva alapvető tényként kell figyelembe venni, hogy cserállományunk mintegy 43 százaléka, az akácállománynak pedig mintegy kétharmada sarj eredetű. Ez az arány a fűrészipari technológiával történő feldolgozás szempontjából igen kedvezőtlen. A hazai lombos fák gyengébb minőségű   választékainak, valamint a fűrészipari   technológiával   kevésbé hasznosítható fafajok építőipari célokra történő felhasználása azzal az előnnyel is jár, hogy viszonylag olcsó alapanya-gokból nagy használati értékű építőpaneleket tudunk előállítani. A nemzetközileg ismert eredmények is támogatják ezt a koncepciót. Ismeretes, hogy az észak- és nyugat-európai országok már 1965-ben nagymennyiségű faforgácslapot használtak fel építőipari célokra.

Emlékeztetőként az 1. táblázatban foglaltuk össze azokat az adatokat, melyek a faforgácslap felhasználása iparági megoszlását jellemezték abban az időben.

Ha az 1. táblázat alapján vizsgáljuk a faforgácslap felhasználásának alakulását az egyes országokban, akkor megállapíthatjuk, hogy amíg hazánkban és a szocialista országokban - a Szovjetunió kivételével - a bútoripar igényei játszottak döntő szerepet a termékek kialakításában, addig az észak- és nyugat-európai termelés nagyobb felét az építő- és épület­ asztalos-ipar, valamint a mezőgazdaság használta fel, és ez a tendencia ma is érvényesül. A felhasználás megoszlását elsősorban az a körülmény határozza meg, hogy az illető ország milyen mennyiségben, hányféle terméktípust állít elő. A termékfel-használás egyoldalúságának fő oka ugyanis a korlátozott mennyiségű és választékú termelés. Mindebből szükségszerűen következik a faforgácslapok felhasználási területének kiszélesítését elősegítő legfontosabb előfeltétel: a termelés mennyiségének növelése. Ezzel egyidejűleg viszont- a fel­ használás oldaláról nézve - a forgácslapgyár-tásnak a minőség és a jellemző tulajdonságok szempontjából minél differenciáltabb típusokat és formákat kell előállítani. A fentiek alapján- a MÉM Műszaki Fejlesztési Főosztálya kezdeményezésére vizsgáltuk az építőipari célú faforgácslapok és építő-panelek gyártásának lehetőségét cser és akác alapanyagból. A hazai lombos fák közül a cser és az akác felhasználása építőipari célú faforgácslapok gyártásához a lefolytatott kutatás eredményei alapján megoldottnak tekinthető. Az elvégzett kísérletek adatainak felhasználásával megvan a lehetőség egy tetszőleges kapacitású üzem technológiai tervének és gyártási programjának kidolgozására. Vizsgálataink során megállapítottuk a cser és az akác faforgácslapipari feldolgozhatóságának fontosabb paramétereit, a szükséges technológiát és a gyártható lapok minőségi jellemzőit a technológiai paraméterek függvényében. Összehasonlítva a gyártott lapok- üzemileg is realizálható- műszaki jellemzőit az építőpanelek számára szükséges követelményekkel úgy találtuk, hogy az általunk kidolgozott technológiák a DIN 68761/3. előírásait is teljes mértékben kielégítik. Ezen alapfeltételek teljesítéséből kiindulva folytattuk azokat a vizsgálatokat, amelyek a cser és az akác faforgácslapok felhasználásával kialakított panelszerkezetek tulajdonságainak, gyakorlati alkalmazásának megállapítására szolgáltak. Megoldottuk a nemzetközi modulrendszernek megfelelően tervezett - különböző paraméterekkel bíró -paneltípusok szilárdsági, alakváltozási és védelmi problémáit. Olyan paneltípusokat terveztünk, amelyek a mezőgazdasági épületekben jelentkező fokozott mechanikai, vegyi és biológiai hatásokkal szemben megfelelő ellenállással rendelkeznek. Megállapítható tehát, hogy a részletesen ismertetett technológia alapján cser, illetve akác alapanyagból gyártott faforgácslapokkal biztosíthatók mindazok a műszaki tulajdonságok, amelyeket a mezőgazdasági épületelemek alapanyagától a DIN 68761/ 3. megkövetel, s újabb lépést tettünk a hazai keménylombos fafajok hasznosítása terén is.