Borosdonga termelés optimális termelési feltételeinek kidolgozása

Sorszám: H_000424

A cikk szerzőjének a neve: Bobok, László

Cikk címe: Borosdonga-termelés optimális termelési feltételeinek kidolgozása.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1961. 2.sz. 91 – 139 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1961

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: borosdonga, dongatermelés, fűrészipar, anyagkihozatal, donga

 

Kivonat:

A 15 éves erdőgazdasági távlati terv évenként kb. 300.000 m3 bruttó tölgy fatömeg kitermelését irányozta elő. E fatömeg 50 %-ban sarj, 50 %-ban mag eredetű állományból termelődik. A dongatermelésnél a sarja eredetű állományok részben méretük, részben minőségük miatt nem jöhetnek számításba. Az ország dongaszükségletét tehát a mag eredetű állományokból kitermelhető rönkanyagból kellene biztosítani. A fatermelési táblák adatai szerint átlag termőhelyen lévő állományok 100 éves korban 27-30 cm mellmagassági átmérővel rendelkeznek. Az állományainkból nyerhető tölgyrönkök átlag átmérője tehát szintén nem lehet ennél nagyobb. Ez pedig a dongatermelés szempontjából a legkritikusabb méret körül van. A szükséglet biztosítása a kis mennyiség és az alacsony átmérők miatt igen nagy nehézségekbe ütközik. Népgazdaságunknak érdeke, hogy a szükségletek figyelembevételével minden nyersanyag a leggazdaságosabban nyerjen feldolgozást. A tölgy borosdonga termelésnél e munka kíván bizonyos mértékben hozzájárulni a gazdaságosabb termelés feltételeinek tisztázásához (nyersanyag, technológia stb.).

 

A kutatás megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze:

  1. A faiparban alkalmazott két technológia (direkt-indirekt) közül jóminőségű és méretes rönkanyag esetén a direkt termelési technológiát lehet előnyben részesíteni, abban az esetben, ha a dongaszükséglet a rendelkezésre álló rönkanyagból indirekt termeléssel nem biztosítható.
  2. A direkt termelés az alábbi feltételek mellett többlet dongakihozatalt és nagyobb dollárérték termelést biztosít az indirekt termeléssel szemben.

a.    A rönktéren donga céljára feldolgozandó rönköket két csoportba mályázzák. Az egyik csoport a 30, 31, 32, 41, 42, 43cm átmérőjű, a másik a 27 45 cm közötti többi átmérőjű rönköt foglalja magába.

b.    Az első csoport rönkjeit két középpalló, a második csoport rönkjeit egy középpalló keretfűrészen történő előzetes kivétele mellett dolgozzák fel.

c.    A negyedelésnél alkalmazkodni kell a 9. és 10. ábrákon feltüntetett hasítási sorrendhez,

d.    27 cm átmérőjű rönknél kisebb átmérőjű rönkök feldolgozásánál a direkt termelés negyedelő módszere nem javasolható.

  1. 25-26 cm átmérőjű rönköket, valamint mindazon gyengébb minőségű rönköt, melynél direkt termelésnél a kihozatal 30 % körül van, indirekt termeléssel célszerű feldolgozni, mert:

a.    magasabb dollár termelési értéket lehet elérni,

b.    az anyagveszteség jóval kisebb,

c.    a keretfűrész után termelt pallóanyag, amennyiben minősége nem megfelelő, fűrészáruként veszteség nélkül a népgazdaság rendelkezésére bocsátható.

  1. III. osztályú, 27 cm-nél kisebb átmérőjű rönköket célszerű fűrészárunak feldolgozni.
  2. 100.000 m3 évi rönktermelést és az eddigi minőségi statisztikai adatokat figyelembe véve feltételezhető, hogy a direkt termeléssel mintegy 15.000 m3 rönköt, indirekt termeléssel mintegy 20.000 m3 rönköt célszerű és gazdaságos feldolgozni. Ha a direkt termelésnél az elérhető 44 %-os, az indirekt termelésnél a 15 %-os dongakihozatallal számolunk, fenti rönkmennyiség mellett mintegy 9-10.000 m3 borosdonga termelése lehetséges. A jelenlegi üzemi kihozatalokkal szemben ez csak kb. 8-8.500 m3.
  3. Az indirekt dongatermelés olcsóbb, kevesebb munkaerővel és kisebb anyagveszteséggel biztosítható. Az egyes üzemek termelési technológiájának megállapításánál célszerű ezt figyelembe venni.
  4. Direkt termelésű üzemben célszerű a kutatás aszinkron állapotra vonatkozó számításainak megfelelően a termelést megszervezni.

 

A dongatermelés továbbfejlesztése érdekében a következők javasolhatók:

  1. Az ország tölgyrönk viszonyait figyelembe véve egy direkt technológiával termelőüzem fenntartása célszerű.
  2. Ebben az üzemben összpontosítani kellene a dongatermelésre szánt jó minőségű, 27 cm átmérőn felüli tölgyrönk anyagot
  3. A fűrészipar egyéb üzemeiben az indirekt termelési technológia javasolható.
  4. A szélező körfűrészeket célszerű kónikus lapokkal ellátni a donga szélességének növelése érdekében.
  5. A direkt termelésnél célszerű az automatikus előtolású, állítható pengetávolságú, kettős körfűrészen való termelést üzemi kísérletként bevezetni.
  6. Célszerű olyan agregátumok tervezése, amelyek a direkt termelés pallóhasítási és szélező munkáját egy munkaművelettel végzik el.
  7. A dongatermelés kiszélesítése érdekében normál méretű hur-sugár irányú dongákból készült hordók kísérleti termelését célszerű megkezdeni, melyek előreláthatólag, helyes gyártástechnológia mellett, kielégítő eredményt fognak adni.