Sorszám: H_000442
A cikk szerzőjének a neve: Dr. Filló, Zoltán ; Gippert, László
Cikk címe: Húrmetszetű dongákból készített hordók félüzemi kísérletei
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1963. 1. sz. 247 – 255 ; Mezőgazdasági Kiadó 1963
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcsszavak: donga, dongagyártás, húrmetszet, hordó, hordógyártás
Kivonat:
Mielőtt a húrmetszetű dongalécekből készített nagyméretű hordók félüzemi kísérleteit ismertetnénk, röviden felemlítjük a kísérletek eredményeit.
A Faipari Kutató Intézetben 1956-57.év során vízáteresztő-képességi vizsgálatokat végeztünk 45 cm Ø-jű 5 és 55 mm vtg. cser, illetve tölgy-fakorongokon. (lásd Faipari Kutatások 1961. és 1.sz. 61.old.) E vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a sugár és húr irányú vízáteresztő képesség között aránylag csekély differencia mutatkozik. Ennek alapján a vizsgálatok folytatásaképpen – az 1958-59. évben, a vízáteresztő-képesség különbözőségének gyakorlati kimutatására sugár- és húr irányú cser, illetve tölgy dongalécekből kisebb (kb. 15-16 L űrtartalmú) hordókat készítettünk, s ezek vízáteresztő-képességeit vizsgáltuk. A kísérlet helyéül Intézetünk kondicionáló helyiségét választottuk, ahol a levegő nedvessége és hőmérséklete – mint befolyásoló tényezők – a legkisebb ingadozásnak voltak kitéve. A hordócskák vízfelvevő- illetve áteresztő képességének folyamatát a kísérleti hordókra szerelt, finom beosztású vízszint-leolvasás útján napi feljegyzésekkel rendszeresen követtük, s a kísérlet végén a skálafokoknak megfelelő vízmennyiség meghatározásával megállapítottuk a vízszint csökkenés mennyiségeit. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a húr és sugár dongalécekből készített hordók vízáteresztő képessége közötti különbség igen minimális: a tölgynél 0,3 %, a csernél 1,5 % az űrtartalomhoz viszonyítva. Ezeken kívül megállapítható volt az is, hogy a sugár irányú dongalécekből készített cser, illetve tölgyhordók közül, a cserhordó vízáteresztő képessége jóval alacsonyabb értékű, mint a tölgyhordóé. A fenti hordó vízdiffúziós kísérleti eredményei alapján kívánatosnak látszott a kísérleteknek félüzemi szinten – nem kondicionált légtérben – való megismétlése, illetve szeszes oldatokkal történő beindítása. Ez utóbbi anyaggal történő vizsgálat során ugyanis választ kapnánk arra vonatkozóan is, hogy a szeszes oldat a fa szövetének micelláris hézagain – eltekintve a szövetelemek rost irányú vezetésétől – gyorsabban diffundál-e át, mint a víz.
Fenti jelentés, illetve elgondolás alapján a Budapesti Fűrészek Vállalata a kísérlethez szükséges dongaanyagot legyártotta, és a Mechanikai Hordógyárnak átadta. A Mechanikai Hordógyár a dongákat a Faipari Kutató Intézet javaslatára 12 % nedvességre leszárította. A hordók legyártása az üzemi sorozatgyártás folyamán belül, vagyis technológiai változtatás nélkül történt.
JAVASLAT
E kísérletek eredményeivel kapcsolatban három javaslatot teszünk:
I. Tekintve, hogy félüzemi kísérleteinknél a hordók mozdulatlanul – mint ászokhordók – tároltak és az értékelések alapján megfeleltek, javasoljuk, ászokhordók húr- és vegyes-metszetű dongákból való készítését. (sugármetszetű ászokdongák termelése fűrészüzemeinknek jelenleg nehéz feladatot jelent.)
II. Kísérleteink a hordók transzportcéllal történő felhasználhatóságára felületet nem adtak. A gyártó (Mechanikai Hordógyár) és a felhasználó (Állami Pincegazdaság) vállalat kívánsága alapján – az eredeti elgondolásnak megfelelően – a hordók transzport célra történő alkalmasságának megállapítására, mi is javasoljuk a hordók hosszabb úton való szállíttatását. A két vállalat elgondolásával egyetértünk: A transzport hordók gyártását húr- és vegyes-metszetű dongákból javasoljuk.
III. A húr-metszetű dongák felhasználásánál felmerülő esetleges gyártástechnológiai változtatások keresztülvitelével a Mechanikai Hordógyár műszaki kollektíváját javasoljuk megbízni.