Kutatások a folyamatos termelés bevezetésével kapcsolatos feltételek tisztázására a lombosfát feldolgozó fűrésziparban

Sorszám:H_002320

A cikk szerzőjének a neve: Barlai Ervin

Cikk címe: Kutatások a folyamatos termelés bevezetésével kapcsolatos feltételek tisztázására a lombosfát feldolgozó fűrésziparban

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1957. 1.sz.

 

Lásd a teljes cikket: /gs3pdf/H_002320.pdf

 

Kulcs szavak: termelés szervezés, fűrészipar, lombosfa feldolgozás, műveleti sorrend, választékvariánsok

 

Kivonat:

A fűrészipar a termelékenységet csak abban az esetben tudhatja tovább fokozni, ha új munkamód-szerre tér át. Az anyagkihasználás további fokozása mind nagyobb mértékben munkaigényessé fog válni és ezért a termelékenységet, illetve az önköltséget nem fogja már lényegesen javítani.

Világszerte megfigyelhető, hogy az ipar mindenütt áttér a folyamatos termelésre, mert ez a termelési módszer egyrészt rendkívüli módon képes a termelékenységet emelni, másrészt közbenső lépésnek tekintendő az automatizálás felé. A fűrészipar gyártási folyamata teljes mértékben szakaszos jellegű. A szakaszos termelésnek az a következménye, hogy a gépi és kézi műveletek aránya rendkívül kedvezőtlen, a belső anyagmozgatáshoz szükséges munkaidő nagyrészt az egyes műveletek gépi munkaidejéhez kapcsolva jelentkezik. Ha a műveleti helyek időegységeit kézi és gépi műveleti elemekre bontjuk, következtetni lehet arra, hogy a folyamatos termelésre való átállás az átfutási időt mennyivel rövidíti. Az egyes műveleti helyeknek gépi anyagmozgató berendezésekkel való összekapcsolása lényegesen javítja a gépek kapacitásának kihasználási fokát. Végső fokon a belső anyagmozgatás gépesítése és az egyes műveleti helyek gépkapacitásának jobb kihasználása adja a sokkal jobb gazdasági eredményt.

A folyamatos gyártás azonban csak abban az esetben sikerülhet, ha az egyes műveleti helyek kapacitását összehangoljuk, egyébként a szalagokon anyagtorlódás következik be, amely a további gyártást lehetetleníti, vagy anyaghiány mutatkozik, ami a gépkihasználást rontja. Ennek elkerülése végett a folyamatos gyártás biztositására szinkron-diagramokat kell készíteni és a termelést ezek alapján irányítani.

 

Folyamatos gyártás bevezetésének szükségszerű élőmunkálatai:

a./ Műveleti sorrend megállapítása választ ékonként.

b./ A műveletek műszaki idejének megállapítása, művelet elemekre való bontás útján.

c./ A művelet elemek csoportosítása kézi- és gépi művelet elemekre.

d./ Az anyagmozgató berendezésekre áthárítható kézi műveletek kiemelése a műszaki időkből.

e./ A termelési folyamatok ábrázolása diagrammokkal.

f./ A kézi művelet elemekkel redukált műszaki időelemek alapján a termelési folyamatnak a szinkron-sávba való behelyezése, illetve annak megállapítása, hogy az egyes szalagokra mennyi anyag irányítandó ahhoz, hogy a szalagban elhelyezett gépek kapacitása a szinkronsávba essék.

g./ A folyamatos gyártásra alkalmas üzemtípus elvi kialakítása és a technológia tisztázása.

 

A kutatás egész sor olyan megállapítást eredményezett, melyet a folyamatos gyártás bevezetésénél figyelembe kell venni. Ezek az alábbiak:

1./ A lombosfűrészáru folyamatos termelése a kedvezőtlen feltételek ellenére is megoldható.

2./ A sokféle választék egyidejű termelése miatt legalább négy szalag kiképzése szükséges.

3./ A termelés szinkronizálása szükségessé teszi az előrajzolás műveletének általános bevezetését. Az előrajzoló egyúttal a termelés irányítója.

4./ A keretfűrészből kikerülő és további megmunkálást nem igénylő fűrészárut nem szabad a termelés folyamatába beengedni, mert növeli a beruházási költségeket és rontja a gépek kihasználásának lehetőségét. Ezért az előrajzoló asztalt elosztó szalagnak kell értelmezni s innen kell indítani az I.sz. szalagot; a már kész fűrészáru lecsapolására.

5./ Ugyancsak az előrajzoló asztalról indul a II.sz. szalag, mely az ingafűrészt tartalmazza.

6./ Az ingafűrésznél képződik a fríz és a donga alapanyaga, tehát innen kell indítani a III.sz. szalagot, a fríz­ és a IV.sz. szalagot a donga termelés részére.

7./ A III. és IV.sz. szalag elé közbenső tároló asztalokat kell tenni, mert a fa heterogén anyag és az odairányuló mennyiségek termelés közben hullámzanak.

8./ Az I., továbbá a III.-as és IV.-es szalagok teljesítőképessége egymással fordított arányban áll. Ha a keretfűrész teljesítménye növekszik, a többletfűrészárut az I.sz. szalag csapolja le, miután a III.-as és IV.-es szalag terhelhetősége korlátozott. Ebben az esetben a termelés összmennyiségéhez viszonyítva a fríz és dongaválasztékok %-os aránya csökken, vagy a III.-as és IV-es szalagban további gépsorok (daraboló, szélező) beállítása szükséges.

9./ A III.-as és IV. sz. szalag maximális kapacitása a választékonkénti terv teljesítés műszaki bázisa.

10./ A termelés folyamatoságának biztosítása céljából a műveleteket szinkronizálni kell és meg kell szerkeszteni a különféle termelési folyamatok szinkrondiagrammjait.

 11./ A folyamatos termelés az átfutási időket csökkenti és ennek megfelelően 20-25%-kal növeli a fűrészcsarnok termelékenységét.

12./ A folyamatos termelés meghatározott technológia betartását teszi szükségessé, mert a műveleti sorrend betartására és az egyes műveletek elvégzésére az anyag belső mozgása kényszeríti az üzemet. Ezért a folyamatos termelés egyben a minőségi termelés biztosítéka.