Sorszám: H_000082

A cikk szerzőjének a neve: Barlai, Ervin

A cikk címe: Rönkvédelem

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1961. 2.sz. 255 - 280 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, 1961

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcsszavak: behatolás, bükkrönk, fülledés, nedvességtartalom, tárolás.

Kivonat:

Magyarország erdőterületének 27,1%-át fülledékeny fafajok, elsősorban a bükk, borítják. A fülledt faanyag felhasználhatósága viszont korlátozott. Tekintettel arra, hogy a fakitermelés periodikus, az ipari fafelhasználás, a termelés viszont folyamatos, elkerülhetetlen a rönkkészlet akár több hónapon á történő tárolása.

A fülledés gombák által okozott korróziós folyamat. A gyűrűs likacsú fák gesztjében a sejtfalakba berakódott inkrusztáló anyagok védelmet nyújtanak ezzel a kóros folyamattal szemben. A szórtlikacsú fák, a bükk, a gyertyán, a juhar, a nyír, a hárs, az éger és a nyár a döntést követő hónapokban a fülledés okozta korróziós folyamat tüneteit mutatják. Leghamarabb a bükk fülled. Áprilisban kezdődik, augusztusra éri el az utolsó stádiumát. A xylánképződés következtében radiális irányú foltképződéssel kezdődik (foltosodás). Később a parenchimatikus elemek száradása miatt a xylánképződés megszűnik és a barna foltok között világos sárgás csíkok jelennek meg (csíkosság). Végül a fülledt részekben fekete szegélyvonalak jelennek meg (márványosodás), melyek nagy mennyiségű xylánt tartalmaznak és a különböző fajú gombák támadási területét határolják. Ezt már a fa gyors korhadása követi. Ha faiparunk fülledt faanyagot kényszerül feldolgozni, akkor nő a hulladék mennyisége, termelékenysége az alacsony kihozatal miatt jelentősen visszaesik.

A fülledést okozó gombafajok száma magas, főleg a Basidiomyceták, az Ascomyceták és a Fungi imperfecti közé tartoznak. A kísérleti telepeken a fertőzést okozó gombafajok: Stereum purpureum, Hypoxylon coccineum, Schizophylum commune. Ez utóbbi főleg a száradás előrehaladottabb szakaszában. A korhadási periódusban a Polystictus versicolor is megjelent.

A fülledés elleni védekezés lényege az életfeltételek megváltoztatása, mely eredményezheti a gombák elpusztulását, vagy tevékenységük jelentős mérséklését.

Amíg a fa sejtüregei nedvességgel telítettek, a gombák hyphái nem hatolnak be: lélekzésükhöz oxigénre van szükség. A fülledés akkor kezdődhet, ha a fa élőnedves állapotából legalább 15%-ot veszített. Ha a fa nedvességtartalma 17% alá csökken, a gombák nem képesek anyagát céljaiknak megfelelően oldani, és táplálékul felhasználni, így a fülledés megáll. Fentiek a védekezés alapelveit határozzák meg. A két szélső érték mellett alapvetően jelentős a középérték: ekkor a magas nedvességigényű és a szárazságot jobban tűrő gombafajok együttesen vesznek részt a károsításban. Tehát másodikként az idő, mint faktor a jelentős. A hőmérséklet ugyan befolyásolja a gombák életfeltételeit, optimuma 22-26^oC közötti, ennek ellenére csekély jelentőséggel bír. A fa nedvességtartalmát a tárolás módszerével lehet befolyásolni. A kutatáshoz olyan módszereket választottak, melyek nehézség nélkül megvalósíthatók.

A kutatást két részre bontották: a fülledés vizsgálatára és a fülledt fa vizsgálatára. A vizsgálatokat bükkfával végezték, az eredményeket az egészséges bükkfáéval vetették össze.

Elméleti meggondolások alapján a vizsgálatokat annak megállapításával kezdtük, hogy a kiválasztott tárolási módszerek, illetve a máglyatípusok a rönkök száradását milyen mértékben befolyásolják. Mérték a nedvességtartalmat és megállapították a fülledés behatolási mélységét.

A vízben tárolás módszere. A légzésgátló biológiai hatás kétséget kizáróan fennáll. A rönk sejtjeibe az oxigén nem hatolhat be. Méréseket a nedvességtartalom megállapítása céljából végeztek. Vízben tároláskor öt hónap alatt a fa nedvességtartalma csekély mértékkel az élőfa nedvességtartalma fölé nőtt: 78-81%, a gesztesedett részeké az élőfáéval megegyezik: 75%.

Vakin-féle tárolás. A rönköket vizes fűrészporra fektetik. A rönksorokat vizes fűrészporral választják el egymástól. Végül a máglyát vizes fűrészporral zárják le, a fűrészpor lezárást állandóan nedvesen tartják. Ennek célja, hogy a rönkök környezetében olyan nedvességi viszonyok alakuljanak ki, melyek a kiszáradást megakadályozzák. Jellemző, hogy a száradás ugyanazon idő alatt rendkívül lassú, 75% élőnedves állapot után 70,2-70,5% volt mérhető. Kockázata a nedves fűrészporban életfeltételeket találó biológiai kártevők, ezért azt a bontáskor azonnal meg kell semmisíteni (elégetés).

Permetezés módszere. A permetezéssel nedvesített máglyában a rönkök száradását csak lassítani lehet. Csak akkor vezet eredményre, ha kora tavasszal magas rönk nedvességtartalommal kezdődik. Mérés: nedvességtartalom és a fülledés folyamata. A rönkök nedvességtartalma a mért időszak alatt 50,5-40,2%-ra csökkent. Ebből következik, hogy a rönkök nedvességtartalmát 40% felett lehet tartani. Csak a magas nedvességigényű gombafajok támadása lehetséges, a fülledés nem erőteljes.

Bütütapasz. A száradást a kéreg gátolja, a bütün keresztül intenzív. Az ép kérgű rönkök bütüit nátriumfluorid vizes oldatával a rátapadt gombaspórák elpusztításával sterilizálták. A bütüket 60^oC olvadáspontú bitumennel lezárták és a hőakkumulációtól védendő, meszelték. A rönköket a száraz tömör máglyázási módszer szerint betárolták és havi próbavágásokkal ellenőrizték. A száradás ütemét 3 hónappal lehetett elodázni. Feltehető, hogy kellően nagy máglya esetén a rönkök nedvességtartalma 40% fölött tartható.

Száraz tömör máglya. 0,5 m magas ászokfákra 4 sorban szorosan egymás mellé és egymásra rönkök kerültek elhelyezésre. A fűrészüzemekben ez az általánosságban használt máglyatípus. Máglyánként 50 db. rönk került tárolásra. A nedvességtartalom alakulását havi próbavágások útján állapították meg. A rönkök nedvességtartalma átlagosan 32,3%-ig csökkent. A kívánt 17%-os alsó határt egy év alatt elérni nem lehet, a módszernek a fülledés leküzdésében nincs számottevő jelentősége.

Száraz laza máglya. A máglyázás 0,5 m magas ászokfán a rönkök között 5-10 cm hézaggal történik. Az egyes rönksorok közé, azok tengelyére merőleges tengellyel 8-12 cm vastag rudak kerülnek elhelyezésre. Cél a száradás gyorsítása. A nedvességtartalom alakulását havi próbavágásokkal vették fel. A nedvességmérés eredménye átlagosan 20,2%. A száraz tömör máglyára vonatkozó megállapítások itt is helytállók.

Száraz vegyes máglya. Egyezik a száraz tömör máglyával, vegyes, fülledékeny fafajokból készítve. Megállapítások, mint a száraz tömör máglyáé.

Nedvességtartalom megállapítása. Aktuális időpontokban máglyatípusonként 4-5 db. rönköt fölvágva a középső pallóból 10-10 próbatestet készítettek, súlyukat megmérték. A súlyállandóságig történő szárítás után a nedvességtartalmat az n=100x(Q_n-Q_sz)/Q_sz összefüggéssel határozták meg. A mérési eredmények átlagolásával meghatározható a máglyában a faanyag átlagos nedvességtartalma. A fülledés behatolási mélységét is a középső pallókon, mérővesszővel, mindkét bütüjére vetítve a két oldal egyesüléséig mérték. A két mérés között mért behatolási mélységet elosztva az eltelt napok számával számítható a behatolás sebessége: s=b₂-b₁/t. A vizsgálathoz felfűrészelt rönkök száma 209 db., a nedvességtartalmat 2108 db. próbatesten, a behatolási mélységet 1249 db. helyen mérték.

A nedvességtartalom vizsgálatok alapján megállapították, hogy a tárolás módszerével a száradás menete lényegesen befolyásolható (1. és 2. számú táblázat).

A rönkök nedvességtartalmának alakulására a tárolás módján kívül a klimatikus tényezőknek is döntő befolyásuk van, melyeket a Meteorológiai Intézet adatai alapján feljegyeztek.

A behatolási mélység összefüggéseit a 3-6. táblázatban közölték. A vizsgálatok három vonatkozásban vezettek konkrét eredményre. Ezek a behatolási mélység megállapítása, a gesztesedett részek ellenállása a fülledéssel szemben és a késleltetési idő meghatározása.

Megállapították, hogy a tárolás módszerével a behatolás mélysége jól is befolyásolható: a vízben tárolt és a Vakin-féle eljárás szerint máglyázott rönkök egyáltalán nem fülledtek. A permetezett rönkök fülledése mérsékelt volt. A bitumenes módszer (bütüpaszta) mindaddig ellenálló volt, amíg a kéreg meg nem repedt. A száraz tömör és laza, valamint a vegyes máglyák között különbség nem volt. A gesztesedett részben lerakódott xylán átmeneti védelmet nyújt, ez azonban augusztus folyamán megszűnik. A tömör száraz máglyázáshoz viszonyított késleltetési idő a jelentős, ez ad lehetőséget a feldolgozóipar számára a tárolásra. Figyelemre méltó a bitumenes módszer, mert evvel egyszerű és olcsó módszerrel jelentős késleltetési időt érhető el.

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a fülledés sebessége megközelítőleg két és félszer akkora, mint azt az irodalmi adatokból várhatnánk. Magyarország klímája kedvez a fülledésnek, így leküzdése elemei érdekünk. A fülledés terjedési sebessége, a rönkök nedvességtartalma és a hőmérséklet közötti összefüggést is vizsgálták, eredményét táblázatos formában közölték. Megállapították, hogy intenzitása a kritikus középérték (32-46%) tájékán e legerőteljesebb és a hőmérsékletingadozásokra 12^oC-24^oC között nem érzékeny.

A gyakorlat követelményeit szem előtt tartva összehasonlító vizsgálatot végeztek a fülledt és az egészséges bükkfa között, mégpedig nyomó- és ütőhajlító-sziláradságokra, valamint térfogatsúlyra. A nyomószilárdság leginkább mentes a mellék-igénybevételektől és az határozza meg legjobban a faanyag lágyulásának mértékét. A vizsgálatok 8,2% nyomószilárdság csökkenést mutattak. Az ütőhajlító szilárdság korlátozza leginkább a faanyag felhasználhatóságát és ennek a szilárdságnak a visszaesése a legnagyobb. A vizsgálatok a fülledt faanyag vonatkozásában az ütőhajlító-szilárdság 67,8%-os csökkenését mutatták. A térfogatsúly csökkenéséből a korrózió mértékére lehet következtetni. A mérésekkel megállapított térfogatsúly csökkenés 11,7% volt.

A vizsgálatok nehézsége abban volt, hogy a fülledés időben és térben heterogén folyamat, aminek következtében a fülledt fa anyagában egymás mellett fülledt, kevésbé fülledt, sőt ép szöveti részek is találhatók és a technológiai tulajdonságok ennek megfelelően változnak. A vizsgálati eredmények ezért nagy szórást mutatnak. E hatás csökkentése érdekében a vizsgálatokat az u.n. „márványos” fülledéses faanyagon végezték. A fülledésnek ez a stádiuma a leginkább elhatárolható a különböző előrehaladottsági állapotok közül. A próbatestek e térfogatból származtak. A vizsgálatokat az erre vonatkozó szabványok előírásai szerint végezték. A vizsgálatok eredményét a 9. számú táblázat tartalmazza.