Sorszám: H_000523
A cikk szerzőjének a neve: Dalocsa, Gábor
A cikk címe: A forgácslapok hajlítószilárdsági értékeinek vizsgálata a próbatestek szélességeitől függően
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI]
Budapest, 1961. 1. sz. 35 – 59 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1962
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: forgácslapok, hajlítószilárdság, próbatestek szélessége, fahelyettesítő anyagok, megengedett feszültség
Kivonat:
A fa különböző mechanikai tulajdonságainak vizsgálata a hazai faipari műszaki gyakorlatban, napjainkig alapvetően a Hooke törvényre van alapozva, e nem mindig veszik figyelembe a faanyagok felépítésének sajátos voltát. Ha megnézzük a magyar és külföldi favizsgálatra vonatkozó szabványokat, azok csaknem azokkal a matematikai összefüggésekkel számolnak, melyek a homogén anyagokra érvényesek és ezért nem, vagy csak igen hiányosan veszik figyelembe a faanyagok inhomogenitásából származó körülményeket és a fa anizotrópiájának befolyását sem. Nem jobb a helyzet a fahe lyetteeitő anyagok területén sem, ahol is a kérdés egyáltalán nem rendezett, alapvető kutatási munkával alá nem támasztott, így a kapott eredmények sok esetben nem tükrözik a valóságot, és nem is összehasonlíthatók. Ugyanakkor a gyártmányoknál a megkívánt szerkezeti biztonságot csak akkor lehet biztosítani, ha a tervező előre ismeri a használat közben ébredő feszültségeket, terheléseket és ismeri a felhasználandó anyag egyes tulajdonságait, valamint pontos szilárdsági értékek jellemzőit. Jelenleg még több nehézséggel találkozunk, ugyanis:
a/ nem ismerjük a forgácslapokból készült szerkezetekre és gyártmányokra ható erőhatások következtében ébredő feszültségek pontos képét statikus és dinamikus terhelésnél,
b/ az összetettebb kérdésekben csak az elméleti szilárdságtan izotrop testekre levezetett bonyolult matematikai részmegoldásai állnak rendelkezésünkre.
c/ a különböző fa ás fahelyettesítő anyagokra ismert szilárdsági jellemzők csak nagyszámú mérési adatok középértékeként vehetők figyelembe, melyektől való bizonyos eltérésekkel kell számolnunk.
Gazdasági kérdések is felmerülnek a vizsgálatnál, mert:
a/ az szükséges, hogy a felhasznált anyag mennyisége minél kisebb, vagyis a gyártmány egységére jutó anyagráfordítás minél olcsóbb legyen,
b/ de nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes gyártástechnológiai és gépi adottságok - egyszóval a gyárthatóság - szempontjait sem.
A fahelyettesítő anyagokból készült szerkezeteknél a gazdaságosság és biztonság ellentétes előjellel hatnak, ha azonban ismerjük a feszültségek pontos megoszlását és a még megengedett feszültségek értékét, úgy a szükséges biztonságra tudunk méretezni, ami az anyaghányad csökkenését teszi lehetővé.
E célból vizsgálat tárgyává tettük a hajlítószilárdság változásának a különböző tényezőktől függő megállapítását a hazai gyártmányú faforgácslapoknál, hogy az új szabványtervezet kidolgozásánál a kapott eredmények felhasználhatók legyenek.