Sorszám: H_000639
A cikk szerzőjének a neve: Dr. Szabó, Károly
Cikk címe: A reális állóeszközérték szerepe a fűrészipar műszaki fejlesztésében.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 2. sz. 33 – 45 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1969
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: állóeszközérték, avulás, fűrészipar, új gazdasági mechanizmus, jövedelemérdekeltség
Kivonat:
Az új gazdaságirányítási rendszer alapelgondolása, hogy a termelő szervezetek dolgozó kollektíváinak anyagi érdekeltségével kapcsolja össze a vállalati jövedelem alakulását. Ezáltal a vállalati érdek, amelynek a társadalmi érdekkel való egységét a gazdasági emelők egész rendszere hivatott biztosítani, sajátos tartalmat kap, s nagy alkotó energiákat hozhat mozgásba társadalmi céljaink érdekében.
Az egyéni jövedelemérdekeltség és a vállalati nyereségérdekeltség összekapcsolásában fontos szerepe van a vállalati-nyereség felosztására vonatkozó konkrét szabályoknak. Ugyanis
- a személyes jövedelmek növelése a nyereség terhére megy végbe
- a nyereséget meghatározott arányba osztják fel részesedési és fejlesztési alapra
A vállalati érdekeltségi alapok képzését szabályozó rendelet értelmében vállalat fejlesztési alapját az
____E____ = c
SB + E
képlet alapján határozzuk meg, ahol
E = a bekötött eszközök értéke,
B = az elszámolható éves bérköltség (bázis átlagbér x a tényleges létszám),
S = az éves bérköltség szorzótényezője.
Ennek megfelelően a részesedési alap arányát az
___SB____ = 1 – c
SB + E
tényező határozza meg.
Az alapok képzésére szolgáló képletek tagjait és tényezőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az alapok aránya a nyereségben nem állandó, hanem függvénye az elszámolható éves bérköltség és az eszközlekötés arányának. Ha a bérköltséghez viszonyítva növekszik az eszközlekötés volumene, csökken a részesedési alap aránya a nyereségben, és fordítva.
Az új jövedelem-szabályozási rendszernek tehát nemcsak az a sajátossága, hogy a vállalati kollektíva jövedelmének növekedését a vállalati nyereségből képzett részesedési alapjával kapcsolja össze, hanem az is, hogy a részesedési alap nyereségben elfoglalt aránya meghatározott függvénye az egy forint bérre jutó eszközlekötésnek, ami vállalatonként az idővel is változó arányú.
A táblázatokban rendszerezett számítási eredmények azt bizonyítják, hogy az állóeszközök újraértékelése mélyreható változást eredményez a vállalati alapokban. Annak érdekében, hogy ezekben a változásokban a termelő szervezetek anyagilag érdekeltek legyenek, olyan gazdasági eszközöket kel igénybe venni, olyan feltételeket kell teljesíteni, hogy a vállalati fejlesztési alap valóban „késleltetett részesedési alap” legyen. Ennek egyetlen feltétele:
- a fejlesztési alap felhasználása révén elérhető osztható nyereségtöbblet meghaladja egy adott időszakban az elmaradt részesedésnek kamatos kamattal növelt összegét.
Az elmaradt részesedést azonban nem szabad statikusan nézni –mint azt már mondottuk volt –, hanem az eszközök műszaki elhasználódása miatt, szükségszerűen dinamikusan, mégpedig degresszív irányban. A feltétel képlete:
Egy elszámolási évre:
Rd x q ˂ ͇ Nyt