Sorszám: H_000616

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Hadnagy, József

Cikk címe: Farostlemezek higroszkópos alapváltozásai.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1. sz. 259 – 282 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: farostlemez, alakváltozás, vízfelvétel, higroszkópos tulajdonság, dagadás

Kivonat:

A farostlemezek felhasználhatóságát befolyásoló egyik legfontosabb jellemző a higroszkóposságuk miatt bekövetkező alakváltozás. Ez az alakváltozás mindhárom térbeli irányban bekövetkezik, ha a lemezek nedvességtartalmi egyensúlya megváltozik. Az alakváltozások megengedhető mértékét a termékszabvány írja elő. Ez az előírás azonban gyakorlati tapasztalatokon alapul és nélkülözi a szükséges – tudományos mérések adta – megalapozottságot.

A higroszkópos alakváltozások bármely gyakorlati felhasználás esetén meghatározzák a készgyártmány további viselkedését, de a két tényező közötti kapcsolatot meghatározó egzakt összefüggés – ismeretlen.

Ennek az összefüggésnek a kimutatása a gyártás és felhasználás közös problémáinak megoldására irányul. Elméleti tisztázásával az anyag tulajdonságainak pontosabb ismeretéhez jutunk, ami elősegíti a gyártó és felhasználó számára egyaránt legkedvezőbb termék előállítását.

A higroszkóposság és a különböző alakváltozási jellemzők kapcsolata több részösszefüggéssel írható le. Kutatásunk ezeknek az összefüggéseknek kvalitatív és kvantitatív meghatározására irányult.

A kutatások során figyelembe vettük a rendelkezésre álló külföldi szabványokat, valamint a felvetett kérdésekkel foglalkozó irodalmat is. A magyar farostlemezgyártás speciális helyzete miatt azonban az irodalmi adatok számunkra alig használhatók. A farost-lemezgyártás alap fafaja ugyanis általában fenyő. Ezzel szemben a hazai gyártás elsősorban nyár és fűz bázisra épült és igen kis hányadban dolgozzuk be a fenyőhulladékot. Ez a körülmény elsősorban a higroszkópos alakváltozások eltérő jellegét eredményezi. Az irodalom a felhasználási követelményekre vonatkozóan semmiféle gyakorlati adatot nem tartalmaz. Emiatt a szabványok, illetve a vizsgálati előírások a gyártott lemezek meglévő tulajdonságait veszik alapul, és nincsenek logikai kapcsolatban a követelményekkel.

Tekintettel arra, hogy a farostlemez felhasználásánál a legtöbb hiba a különböző deformációk megjelenéséből adódik, ezen tulajdonsággal szemben támasztott követelmények meghatározása a legfontosabb. Minthogy az alakváltozások elsősorban nedvesedés vagy száradás következtében lépnek fel, ezen összefüggések feltárása fontos lépés a problémák tisztázása terén.

Az elvégzett kutatások eredményeinek többoldalú kiértékelése arra a végső következtetésre vezetett, hogy bár elméletileg mind az alakváltozási igénybevételekből, mind a szilárdsági követelményekből meg lehet határozni a lemezek szükséges vízfelvételi és dagadási minimumait, gyakorlatilag azonban mindkét esetben a kapott értékeknek megfelelő lemezek előállítása, jelenlegi ismereteink szerint lehetetlen.

E megállapítás egyenes következménye, hogy a jelenlegi vízfelvételi és dagadási szabványelőírások a felhasználással alig vannak összefüggésben. A vízfelvétel vagy dagadás szabványos értékeinek betartása esetén is olyan alakváltozások és szilárdságváltozások következnek be a felhasználásnál fellépő nedves levegő hatására, melyek elfogadhatatlanok. Az igénybevételek alapján felállítható követelmények ezzel szemben technológiailag teljesíthetetlenek. Ebből viszont az következik, hogy a jelenlegi vízfelvételi és dagadási követelmények szabványértékeit a technikai lehetőségek alapján megállapodásszerűen el kell fogadni. Azok az országok, amelyek szabványaikban ezeket a vizsgálatokat előírják, jelenleg is dolgoznak azon, hogy a vizsgálati módszert és minőségi előírást a valóságban közelebb vigyék.

Az ismertetett kutatások eredményének tekinthetjük azt a megállapítást, mely szerint normál farostlemezből keretszerkezetű alkatrészeket csak abba az esetben lehet megfelelő eredménnyel készíteni, ha a felhasználási technológia gondoskodik a lemezek nedvességgel szembeni kellő védelméről (a színoldal páraáteresztés-mentes festése, a belső oldal gyantaoldattal bevonása stb.). ismerve a farostlemezek felhasználási körét és felhasználási technológiáit, nem találtunk olyan más szempontot, melymind a vízfelvétel, mind a dagadás célszerű minimumának megállapításához támpontot nyújtana. A lemezek minőségét ugyanis a felhasználhatóság határozza meg elsősorban.

Az elvégzett kutatások másik eredménye, hogy a vizsgálatok nyomán meglehetősen pontos képet nyerünk a hazai lemezek higroszkópos alakváltozásainak időbeni változásairól, és az ezzel összefüggő felhasználási problémák okairól.

Végül, de nem utolsósorban eredménynek számít a higroszkóposság által okozott szilárdságváltozás jelleggörbéjének meghatározása is.