Sorszám: H_000614
A cikk szerzőjének a neve: Arató, István
Cikk címe: A hőmérséklet és gőznyomás változása pozdorjalemezek hőpréselése közben.
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1. sz. 229 – 245 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: pozdorjalap, hőpréselés, gőznyomás, préselési idő, nedvességváltozás
Kivonat:
A pozdorjalapok préselési technikája számos vizsgálat tárgya volt már eddig is. Hosszabb ideje főleg a préselési idő csökkentésének lehetősége áll fenn a kutatások középpontjában. A berendezések tökéletesítése mellett elsősorban a préshőmérséklet és a pozdorjaterítések nedvességtartalmának variálásával, a préstechnológiára legjellemzőbb és közvetlenül irányított folyamatot, a présnyomás időbeli levezetését igyekeztek optimálisra beállítani. E munkák során adódtak ugyan hasznos ismeretek, de a préselés közben lejátszódó alapvető folyamatokra ez ideig sem került fény.
Jelen alapkutatás elsődleges célja a pozdorjalap hőpréselése közben lejátszódó hőmérsékletváltozási és belső gőznyomásváltozási folyamatok feltárása.
Mint látni fogjuk, ezekből következtetni lehet a nedvességváltozásra és némileg a kötőanyag kikeményedési körülményeire is. Munkánkban természetesen szem előtt tartottuk azon körülményt, ami a hőpréselés idejének csökkentését kívánja meg, s ezrét a hőmérséklet alakulását befolyásoló technológiai tényezők variálásával végeztük kísérleteinket. Sajnos a laboratóriumi kísérletek csak a folyamatokban ható törvényszerűségek és tendenciák megismerésére adnak módot, ezért az eredmények gyakorlati hasznosításához üzemi kísérleteket kell végezni.
A téma keretében végzett kutatás eredményeit a következőkben lehet összefoglalni.
A pozdorjalap felező síkjában a hőmérséklet változása öt szakaszból tevődik össze: 1. melegítés; 2. hevülés; 3. gőzfejlődés; 4. gőzkilépés; 5. túlhevülés.
A második és harmadik szakaszban a gőznyomás a mért hőmérsékletnek megfelelő telített gőznyomásnál jóval nagyobb, mert a hőmérő a gőz és a még át nem melegített pozdorja átlaghőmérsékletét méri. A gőznyomás a vizsgált legkedvezőtlenebb esetben is 2,5 percen belül 1 kp/cm2 fölé emelkedik.
A harmadik szakaszban kialakuló maximális hőmérséklet és gőznyomás a pozdorjalap gőzáramlással szembeni ellenállásával arányos, de minden esetben 100 C°, illetve 1 kp/cm2 fölött van.
Az első négy szakaszban a szabad víz, illetve a gőz és a pozdorja külön hőmérséklet-rendszert képez. E szakaszokban döntően a gőz hőközvetítése érvényesül. A negyedik szakaszban a szabad víz elgőzölög, és ezután a pozdorja hővezetése révén változik a hőmérséklet.
A pozdorjalapban – a szokásos présidőn belül – a hőmérséklet térben és időben állandóan változik. A lap felezősíkjában a középponton a legnagyobb és a szélek felé fokozatosan csökken.
Az egyenetlen hőmérsékletnek és gőznyomásnak megfelelően a pozdorjalapban préselés után visszamaradó nedvesség eloszlása sem egyenletes, hanem a középponttól a szélek felé csökken.
A lap átmelegedése a felületre permetezett vízzel gyorsítható (gőzöléses technológia). A felületre permetezett víz optimális mennyisége 150 – 200 p/m2, ez 1 – 2 %-kal növeli az átlagos nedvességtartalmat.
A felületre permetezett víz hatása a lap térfogatsúlyának és a prés hőmérsékletének csökkenésével nő.
Háromrétegű pozdorjalapnál a belső rész nedvességtartalmát minimális értékben kell tartani, mert a nedvesség növekedésével a gőzölés hatása romlik (a pozdorja kötőanyag-felhordás után a préselésig 2 – 4 % nedvességet veszít).
A pozdorjalapban fejlődő gőz nyomása présnyomás csökkentésével redukálható. A gőznyomás csökkenése a présnyomás csökkenésével arányos. A 2,4 kp/cm2 feletti belső gőznyomás (túlnyomás) a pozdorjalapot a prés megnyitásánál minden esetben szétroncsolja.