Sorszám: H_000632

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Hadnagy, József

Cikk címe: Az agglomerált lapok új felhasználási területei.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 1.sz. 193 – 202 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1969

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: agglomerált lapok, bútoripar, építőipar, járműgyártás, természetes faanyag

Kivonat:

A feldolgozóiparban agglomerált lapok néven ismert faalapanyagú termékek felhasználásának új területei, illetőleg az új felhasználási módok ismertetése beszámolónk célja. Az új felhasználási módok magukkal hozzák az új területeken történő felhasználás lehetőségeit is.

Az agglomerált lapok gyártásának eredeti célja az volt, hogy a természetes fát annak összes felhasználási helyén ezekkel a lapokkal pótolni tudják. Mint ismeretes, ezt a célkitűzést eleinte igen szűk korlátok között, csak nagyon kis részben sikerült megvalósítani. A gyártási technikafejlesztése nyomán kialakított újabb terméktípusok azután e kezdeti kört bővítették, míg eljutottak a mai állapotig, amikor az agglomerált termékek – ha még nem is teljes egészében, de már a felhasználási területek igen nagy %-ában – a természetes faanyagok elismert versenytársai. Az agglomerált lapok gyártásának és felhasználásának fejlesztését három fő ok sürgette. Először a világviszonylatban kimutatható fafelhasználási igény állandó növekedésének valamilyen formában történő kielégítése. Másodszor, a nagy fafelhasználás nyomán keletkező hulladék, illetőleg iparilag már nem hasznosítható nagyobb mennyiségű faanyag tovább-feldolgozásának gazdaságossági szükségszerűsége. Végül, harmadszor, a természetes faanyagok bizonyos hátrányainak – mint pl. az inhomogenitás, anizotrópia, vetemedés stb. – kiküszöbölésére irányuló szándék. A harmadik felhozott ok bizonyos értelemben ellentétben áll a két megelőzővel. A természetes faanyag tulajdonságainál jobb termék előállítása fahulladékból ugyanis önmagában ellentmondás. Ebben az eredeti elképzelésben a cél megvalósítása nem is sikerülhetett. Csak hosszas kísérletek után jöttek rá arra, hogy jó minőségű agglomerált termék előállításához jó minőségű faanyagra is szükség van. Ugyanakkor azonban bizonyos célokra a hulladékból gyártott lapok is megfelelnek. A természetes fa, valamint az agglomerált lapok kombinált alkalmazása vezet el a rendelkezésre álló faalapanyagok leggazdaságosabb felhasználásához.

Ez a felismerés vetette mez az alapját az agglomerált lapféleségek típus- és választékbővítési lehetőségének. És ahogy nőtt a különböző lapféleségek száma és minőségi differenciálódása, úgy szaporodott felhasználási területük is. Nyilvánvaló, hogy a különböző felhasználási területek eltérő igényeinek kielégítése egy vagy néhány alaptípus alkalmazásával nem lehetséges. Még a természetes faanyagot is többféle formában kell feldolgozni ahhoz, hogy különböző célokra alkalmassá tegyék. A furnér, enyvezettlemez, bútorlap, fűrészáru, gerenda stb. ugyanolyan választékok természetes fából, mint az agglomerált lapok vonatkozásában a forgácslap, farostlemez, felületkezelt lemez, üreges lap stb. Ugyanúgy, mint a természetes fa különböző választékainak felhasználási technológiája, az agglomerált lemezek is merőben eltérő.

Befejezésül röviden szólni kell a közeljövőben várható fejlődésről, illetőleg annak várható irányzatairól, és véleményünk szerint megalapozott lehetőségeiről. Nyilvánvaló, elsősorban a hazai fejlődést kell vizsgálnunk.

Az agglomerált lapgyártás volumenének növelése egyik legfontosabb feltétele az alkalmazási területük kiszélesítésének. Minthogy azonban ezen a téren olyan kötöttségek vannak, amelyek a legnagyobb jóindulattal sem oldhatók fel – tudniillik beruházás-politikánk lehetőségeihez kell mérnünk igényeinket –, erről nincs sok mondanivaló. A fejlesztési tervek számai egyébként is ismertek. Rá kell viszont mutatni arra, hogy a felhasználási területek megosztásának koncepciós tervei 1970-re és 1975-re vonatkozóan biztató jelét mutatják annak, hogy a kutatási eredményeket felhasználva, az egyes iparágak nagyobb mértékben kívánják alkalmazni az agglomerált lapféleségeket, mint eddig.

A 2. táblázatban láthatók az 1970- és 1975-ös megoszlás várható számadatai és az indexek 1965-revonatkoztatva. A számokból látható, hogy bár a jövőben is a bútoripar marad a legnagyobb felhasználó, az egyes egyéb iparágak a jelenlegihez képest nagyságrendileg nagyobb mennyiségű agglomerált lapot szándékoznak felhasználni. Ehhez természetesen a gyártóknak is némileg alkalmazkodni kell, részben a választék bővítésével, részben pedig a felhasználási igényeknek megfelelő minőségű lapok gyártásával. Viszont a felhasználók részéről már előre keresni kell azokat a felhasználási területeket és módszereket, amelyek a korlátozott választék alapján rendelkezésre álló anyag tulajdonságának legjobban megfelelnek. Ezt viszont az egységes szabványelőírásokkal pontosan rögzített minőségi jellemzőkkel és KGST koordinációval kell segíteni.

A rendelkezésre álló kísérleti eredmények és számos gyakorlati tapasztalat felhasználásával ezt a fontos feladatot a közeljövőben gyártóknak és felhasználóknak együttes összefogó munkával kell megoldani.