Sorszám: H_000650

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Babos, Károly

Cikk címe: Xylotómiai szövetelem-vizsgálatok kajszi oltványokon.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1969. 2. sz. 213 – 222 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1969

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: xylotómia, kajszi oltvány, kajszibarackfa hirtelen hervadása, kajszi gutaütés, apoplexia

Kivonat:

A kajszibarackfát apoplexia (nem kószövettani) vonatkozásban hazánkban még nem vizsgálták.

A doktori értekezésben leírt vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a kajszibarackfa teljes vagy részleges hirtelen hervadása, illetve elhalása, milyen formában mutatható ki a kvantitatív és kvalitatív xylotómia módszereivel. Munkálatai során a szerző összesen 17 db különböző lelőhelyű és különböző alapanyagú gutaütött és egészséges kajszioltványt tanulmányozott.

A vizsgálatok, melyek csak a kajszi gutaütés néhány szövettani vonatkozású kérdésére (alany és oltóág évgyűrűszélessége, trachea-kapacitás, szövettérfogat-százalékok, oltásszövettani vizsgálatok stb) vonatkoztak, igazolják azt a feltételezést, hogy a gutaütést előidéző okok között igen fontos szereppel bír a kialakult szöveti szerkezet és annak funkcionális élettani oldala.

Magyarországon a kajszi termesztése nagy jelentőségű. Sajnos a gutaütés jelensége a kajszi állományokban általánosnak mondható, és így évente tetemes kárt okoz.

A gutaütéssel kórélettani vonatkozásban eddig már sokan foglalkoztak, azonban ezt a kérdést a kvantitatív és kvalitatív xylotómia vizsgáló módszereivel még nem vizsgálták.

Feladatul tűztem ki, hogy választ adjak a pusztulás szövettani okaira vonatkozólag. az élettanilag kisebb, vagy nagyobb mértékben adott inkompatibilitás ténye a gyümölcsfáknál, így a kajszi esetében is megvan.

Az alany és oltóág húzott- és nyomófában mért évgyűrűszélességi értékeit az évi csapadékmennyiséggel összehasonlítva, megkíséreltem számszerűen kifejezni az inkompatibilitás mértékét. Így kaptam az úgynevezett inkompatibilitási indexet. Úgy látszik, hogy az index kifejezi ezt az élettani tényt.

Az évgyűrűszélességek évenkénti alakulása és a trachea menetek csökkenése az alany és oltóág eltérő kambiális tevékenységének az eredménye. Ezek kedvezőtlen alakulása szerepet játszhat más tényezőkkel együtt az apoplexia előidézésében.

Külön kell megemlíteni az oltási műveletet és annak szövettani ihatását, az átbocsátási felület csökkenését, mint egy, a gutaütés előidézésére eleve okot adó tényezőt.

A leírt vizsgálatok és a kapott eredmények végleges következtetések levonására még nem adnak lehetőséget. Az itt közölt adatok és következtetések tájékoztató jellegűek.