Sorszám: H_000519
A cikk szerzőjének a neve: Dr. Hadnagy, József
A cikk címe: Forgácslapból készített tetőpanelek vizsgálata
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: forgácslap, tetőpanel, előregyártás, könnyűszerkezet, építészet
Kivonat:
A forgácslap paneltípus rendkívül kedvező térfogatsúllyal és viszonylag jó szilárdsági tulajdonsággal rendelkezik. Ilyen szempontból kiválóan alkalmas nagyobb téráthidalások megoldására és így mozdonyszínek, fűtőházak, szerelőcsarnokok födém megoldásaként történő alkalmazása kézenfekvő. Felmerült azonban az a kérdés, hogy a panelek alkalmazhatók-e pl. gőzmozdony színekben, ahol intenzív gőz, és különböző füstgázok behatásainak kell ellenállniuk
Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban jelentkező - és évekig tartó - hatások vizsgálata csak mesterségesen előállított viszonyokkal gyorsítható meg olyan mértékben, hogy azok elfogadható idő alatt értékelhetők legyenek. Az is természetes, hogy ezek a viszonyok koncentráltabb, agresszívebb hatások előállításával biztosíthatók. Ebből következik, hogy a természetes és mesterséges behatások eredményeinek összevetésénél megfelelő óvatossággal kell eljárni. Az így nyert adatatokból levonható következtetések hozzávetőleges mérőszámot adnak az élettartamra vonatkozóan, A legfőbb nehézséget ezzel kapcsolatban az okozza, hogy semmiféle olyan megbízható adattal nem rendelkezünk sem hazai - és tudomásunk szerint elérhető külföldi irodalomban sem - ami viszonyítási alapul szolgálna a laboratóriumban előállított koncentrált igénybevételek és a hosszú ideig tartó, de kisebb intenzitású gyakorlati hatások között. Így az összehasonlítást csak bizonyos elméleti alapokból kiindulva, lineáris extrapoláció segítségével lehet elvégezni. Egyedül az atmoszférikus hatások vizsgálatánál tudunk már meglévő kísérleti adatokra támaszkodni, mely szerint bizonyos adott légállapotok esetében meghatározható a kísérletek időtartamából a gyakorlatnak megfelelő hosszabb időtartam (pl: adott paraméterek esetén - 13 nap mesterséges klímatizálás 7 európai év klímaváltozásának felel meg). Ehhez hasonló adatot azonban gázok hatására nem találtunk. Nehézséget okozott továbbá az is, hogy a gyakorlatban jelentkező hatások felmérése az egyes felhasználási helyektől is függ. Ezért általános érvényű kö vetkeztetéseket is csak azokra a helyekre lehetett levonni, amelyeket közvetlenül bemértünk. Végeredményben az elvégzett vizsgálatok hazai viszonylatban kezdeményező jellegűek, és a kapott eredményeket viszonyítani nem tudjuk más hasonló vizsgálat eredményéhez. Ezért a javaslati részben inkább a kedvezőtlenebb eseteket vettük figyelembe és az ott rögzített megállapítások meglehetősen nagy biztonságot tartalmaznak. Ezen adatok birtokában a faforgácslapok építőipari alkalmazása, terén ismét egy lépést tehetünk előre, mivel a gazdaságossági számításoknál az élettartamot eddig még úgyszólván becsülni sem lehetett.