Sorszám: H_000538

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Tusa, Gábor

A cikk címe: Az erdő- es fafeldolgozó gazdaság (az EFAG) vállalati optimalizációs modellje

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1976. 1. sz. 171 - 184 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1977        

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: erdő- és fafeldolgozó gazdaság, EFAG, optimalizációs modell, matematikai módszer, ágazati összefüggések

Kivonat:

A gazdasági élet problémáinak feltárásához és a megoldási változatok kimunkálásához (a döntések megalapozásához) egyre gyakrabban használunk korszerű matematikai mód­ szereket. A külföldi és a hazai kutatások eredményeként mind népgazdasági, mind pedig vállalati szinten bővül az a terület, ahol az e módszerek nyújtotta segítséggel számolni lehet. A bevezetés kezdeti időszakában ezek a (korszerű matematikai módszerek és számítás­ technika alkalmazását szorgalmazó) kutatások, kísérletek:

- elsősorban az ágazati (makroszintű) összefüggések vizsgálatára,

- másrészt a vállalat egyes alrendszereinek (vagyis részterületek) modellezésére irányultak.

Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a vállalati tevékenység hatékonyságának növelésére irányuló népgazdasági elvárások teljesítésének előfeltételeként - hasonlóan más területekhez - szükségszerűen sor kellett, hogy kerüljön az erdő- és fagazdasági vállalati tevékenység komplex optimalizációs (elemezési és tervezési) modelljének kifejlesztésére is.

Nyilvánvaló tehát, hogy kutatómunkánk nem a már kialakított modellek fagazdaság területére való adaptálására irányul, nem járható az út, hogy az irodalomból megismerhető módszerekhez keressük ·a fagazdaság azon problémaköreit, amelyekre ezek a módszerek alkalmazhatók. Eredményeket (éppen fordítva) csak problémaorientált szemlélettel lehet (illetve volt lehetséges) elérni:

- ebből a célból először fel kellett mérnünk fagazdaságunk (ágazati, vállalati, üzemi) tényleges problémáit, a tevékenységek speciális összefüggés-rendszerét,

- ezeket a felmért (valóságos) problémákat, összefüggés-rendszereket egzakt modellek formájában kellett megfogalmaznunk, és csak mindennek birtokában,

- ezt követően kereshettük, illetve fejleszthettük ki a megoldásra alkalmas módszereket.

Kutatómunkánk keretében- minthogy a fagazdaság komplex (ágazati, vállalati, üzemi) modellcsaládját racionálisan csak egymással szerves kapcsolatban lehet kifejleszteni - a makro- és mikroszintű problémák kezelésére (az ágazati, vállalati, üzemi modellek kialakításához) mindeddig azonos módszereket (a lineáris programozást) használtunk fel.

1973 óta foglalkozunk olyan matematikai modell kifejlesztésével, amely az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok (az EFAG-ok) vállalati tevékenységének komplex elemzésére, tervezésére alkalmas. E koncepció megvalósítása során 1974. évben a fafeldolgozási vertikum (alrendszer) tevékenységi szerkezetének elemzésére szolgáló modellt építettük fel. 1975. évi célunk ennek a modellnek kétirányú továbbfejlesztése volt:

- egyrészt bekapcsoltuk a modellbe az EFAG (fafeldolgozási folyamatán kívüli többi)

erdőgazdasági és egyéb tevékenységeit,

- másrészt jelentősen bővítettük a modell vállalati költséggazdálkodást elemző szféráját is.

Modellünk lényegében továbbra is ex-post jellegű, tehát egyelőre még - elsősorban ­ csak egy korábbi év gazdasági viszonyainak (tényszámainak) elemzésére alkalmas. Az 1975. évi munkánk során azonban már messzemenően figyelembe vettük a tervmodellé átalakítás követelményeit is. Végső célunk olyan modell kifejlesztése, amely (az elemzésen kívül) az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok (az EFAG-ok) vállalati tevékenységének (az optimális terv célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő tevékenységi szerkezetnek) komplex tervezéséhez is széles körű gyakorlati hasznosításra alkalmas.

Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság komplex matematikai modelljének továbbfejlesztése során, a kutatás következő lépése a tervmodellé fejlesztéssel összefüggő munkálatok, valamint a lineáris dinamikus változat (az ötéves időszakok komplex tervezésére alkalmas modell) kialakítása.

A következőkben- ez irányú eddigi munkánk eredményeként -az erdő- és fafeldolgozó

gazdaság vállalati (ex-post) optimalizációs modelljének általános ismertetését adjuk, váz­ latosan beszámolunk a modell konkrét felépítéséről, az összeállításával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról. A bemutatásra kerülő modellt a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (a DEFAG) horizontálisan és vertikálisan egyaránt szövevényesen összefüggő tevékenységi szerkezetének elemzésére építettük fel.

A kifejlesztett modell már jelenlegi állapotában is igen értékes elemzési, (a modellfejlesztés 1976. évi fázisát követően pedig teljes értékű) tervezési segédeszköz. A modell megoldása révén a vállalat a tényszámok elemzéséhez információként, a célkitűzések meghatározásához tervalternatívaként megkapja

- az erdészetek, tájegységek, fafajok, technológiák stb. szerinti részletezéssel az erdő­ művelés optimális programját,

- a fakitermelés (a fahasználat) és a fa feldolgozás optimális tevékenységi szerkezetét, a legkedvezőbb félkész-, illetve késztermékstruktúrát (feldolgozó üzemenkénti bontásban, fafajonként és választékonként, a súlyponti szerepet játszó rétegeltlemez-, hagyományos bútorlap- és furnértermékek vonatkozásában méret, ragasztás, készültségi fok stb. szerint specifikáltan),

- a vállalat optimális kereskedelmi programját (a belföldi beszerzés és értékesítés, az export legkedvezőbb összetételét az előbbi részletezettséggel),

-a termelőberendezések és az erőforrások racionális hasznosítási programját (üzemenként, illetve erőforrás típusonként),

- a vállalat optimális tevékenységi szerkezetének, termelési, gazdálkodási programjának pénzügyi vetületét: erdészetenkénti, üzemenkénti, vállalati összesítésben a költségek, a termelési érték, a fedezet   összegét,

- (tervmodell esetében) a vállalat optimális beruházási programját (erdészetenkénti, illetve feldolgozó üzemenkénti bontásban), valamint a beruházások finanszírozási tervét.

Az előbbiekben vázolt körű és tartalmú információszolgáltatás a tervezési, fejlesztési döntések előkészítéséhez szükséges megalapozottságot biztosítja; a modell alapváltozatából ki­ induló "érzékenységi vizsgálatok" segítségével a modell használhatósága jelentősen tovább bővíthető. Nem számottevő költségráfordítással számos lehetséges szituációra, számításba vett alternatívára kerülhet kiszámításra a legkedvezőbb vállalati program. A modell a DEFAG vállalat szervezeti egységeinek, tevékenységi szerkezetének programját a komplex vállalati optimumnak alárendelten adja meg, módot teremtve a vállalati méretekben rejlő lehetőségek és tartalékok, a kombinát jelleg, a széles körű horizontális és a több fázisú vertikális tagozódás előnyeinek kihasználására.