Sorszám: H_000610

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Tusa, Gábor

Cikk címe: Van-e lehetőség a bútorértékesítési körzet határainak gazdaságos kiterjesztésére.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1968. 1. sz. 157 – 176 old. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1968

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: bútor, bútorértékesítés, forgalmazási költségek, szállítási távolság, sorozatnagyság

Kivonat:

Az újgazdasági mechanizmus keretei között a vállalatok, saját érdekeik érvényesítésével együtt, a forgalmazási költségek népgazdasági szintű minimalizálását is szolgáltatják a közvetítő kereskedelem szerveinek kikapcsolásával.

A megrendelő vállalat által kitűzött feladat szerint

-      meg kell határoznunk a kijelölt bútortermék-vezértípusok 1968. évi szállítási költségeinek alakulását, valamint ezen túlmenően azt, hogy

-      a szállítási távolság (a térítési körzet) esetleges növelésével együtt járó költségtöbblet milyen mértékig fedezhető a sorozatnagyság. Így elérhető növelése útján realizálható önköltségcsökkentéssel.

Az 1. fejezetben meghatároztuk a kijelölt bútortermék vezértípusok 1968. évi szállítási költségeinek várható alakulását. A 2.fejezetben megvizsgáltunk (a vállalat kijelölt gyáregysége vonatkozásában) a sorozatnagyság növelésével összefüggésbe hozható és az önköltség alakulására kihatással bíró valamennyi tényezőt és mindegyikkel kapcsolatosan rögzítettük azt, hogy milyen szervezési intézkedések útján realizálható – a sorozatnagyság növelésével együtt – a termékönköltség fajlagos csökkentése.

A 3. fejezetben a terítési körzet növelésével együtt járó szállítási költségtöbbletet állítottunk szembe a sorozatnagyság növelésével kapcsolatosan számszerűsített, önköltségcsökkentést jelentő tényezőkkel, és megállapítottuk, hogy a számszerűsített tényezők – amelyek a ténylegesen elérhető önköltségcsökkenésnek csak kisebb hányadát képviselik – megnyugtató biztonsággal fedezik a szállítási távolság, a terítési körzet növelésére igényelt költségtöbbletet.