Sorszám: H_000557

A cikk szerzőjének a neve: Szalay, Lajos ; Ortutay, Béla ; Orosz, Jenő

A cikk címe: Hulladékhasznosítás, anyag- és energiatakarékosság

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1975. 1. sz. 221 – 233 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: hulladékhasznosítás, a faanyag komplex hasznosítása, fahulladék energia célú hasznosítása, környezetvédelem, lombos fafajok

Kivonat:

A potenciálisan rendelkezésre álló faipari hulladék hasznosítási mértékét számos tényező befolyásolja. Az észak-európai körzet kiemelkedően nagy hulladékhasznosítását a fafel-dolgozó ipar koncentrációjának, ill. integrációjának, továbbá annak a ténynek tulajdoníthatjuk, hogy az ott feldolgozott nyersanyag legnagyobb része fenyő, amelynek hasznosítása hulladék-formában sem jelent nehézséget. Ennek ellenére figyelemreméltó tény, hogy számos nyugati ország milyen nagy gondot

fordít a faanyag komplex hasznosítására. Oktatási és kutatási intézmények vizsgálják többlépcsős program keretében a kitermeléskor, szállításkor és a különböző ipari folyamatoknál keletkező és a környezetre is káros hulladék hasznosíthatóságát. A szocialista országok hulladékhasznosítási eredményei elsősorban a túlnyomóan lombos fafajok miatt alacsonyabbak. A KGST-országokban jelenleg mintegy 500 millió m³ az évi fakitermelés, ebből azonban csak 350 millió m³-t hasznosítanak. A fanyersanyag nagy hányada hulladék.

A hulladékhasznosítás szintje a szocialista országokon belül is változó. Ennek oka az egyes országok faiparának eltérő szerkezetében és eltérő koncentráltságában kereshető.  Kétségtelen, hogy a legelőnyösebben a keletkezés helyén lehet a hulladékot hasznosítani. Változatos és igényes értékesítésre azonban csak megfelelő vertikumokban, kombinátokban van lehetőség. Ebben a tekintetben nálunk kedvezőbb helyzetben van a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia. A komplex hasznosításban rejlő nagy tartalék a fanyersanyagot a stabil és folyamatos termelés fontos bázisává teszi. Ezt a felismerést jól példázza a Szovjetunióban létrehozandó Usty-Ilimszk fafeldolgozó ipari komplexum. A vállalatóriás mintapéldája lehet a teljes fafelhasználásnak. Fűrészüzeme évente 25 millió m3 rönk öt fog feldolgozni fűrészáruvá, a forgácslapüzem évi 250 ezer m3 kapacitású lesz, szulfitcellulóz-üzeme évente 500 ezer tonna fehérített cellulózt állít majd elő, a hidrolizáló üzem évente 3800 tonna takarmányt és 12 ezer tonna furfurolt fog készíteni.

Romániában az iparfejlesztés során fafeldolgozó kombinátokat létesítettek. Itt megközelítően elérik az észak-európai körzet magas hulladékhasznosítási színvonalát. Csehszlovákiában a fafeldolgozó ipar vertikális felépítése az energiaválságtól függetlenül, már korábban jó lehetőséget teremtett a fahulladék hasznosítására. Adatok szerint a hulladék több mint 80%-át valamilyen módon feldolgozzák. Különösen nagy - 40% feletti - az ipari hasznosítás aránya. A hulladék 1/3 részét hőenergia termelésére fordítják. Lengyelország helyzete kedvezőtlenebb, a fahulladéknak csupán 32%-át értékesítik technológiai és energetikai célokra. A további megoldást a kutatási eredmények fokozottabb figyelembevételével az agglomerált lapok előállításában és a műtrágyagyártásban látják. A lengyel ipar saját tervek alapján fahulladék és kéreg eltüzelésére alkalmas berendezéseket fejlesztett ki. Az NDK az energetikai hasznosításnak kisebb figyelmet szentel, a fahulladék értékesítésénél az agglomerált lapok készítését és a kémiai feldolgozást látja megoldásnak.

Az előző példák is mutatják, hogy különösen az utóbbi években a fa komplex hasznosítása került az értékesítés középpontjába. Világszerte törekednek a fafelhasználás szerkezetének olyan megváltoztatására, amellyel az adott nyersanyagbázist mind nagyobb százalékban tudják hasznosítani. A hulladék hasznosítása nemcsak az értékes nyersanyagok további kiaknázását jelenti, hanem egyben környezetvédelmi gondot is megold. A felhalmozódó hulladék megsemmisítése ugyanis nem történhet - mint hazánk esetében is - társadalmi többletráfordítással. A hulladékhasznosítás erőteljes fokozása hazánkban is égető kérdéssé vált, ezért a KGST munkamegosztásban intézetünk is szerepet vállalt. A fejlesztési feladatok megoldásához kívánunk hozzájárulni a továbbiakban ismertetésre kerülő nemzetközi eredményekkel.

Az emberiség energiaigénye becslések szerint 20 évenként megkétszereződik. Világszerte törekvések folynak a legkedvezőbb energiagazdálkodási feltételek megteremtésére, az adott készletek legtakarékosabb felhasználására. Az energiahordozók célszerű és gazdaságos hasznosítása mellett értelemszerűen mind nagyobb figyelmet szentelnek az ún. hulladékenergiák felhasználásának is. Ebben a tekintetben a fafeldolgozó iparban keletkező hulladék különösen számottevő, mind mennyiségét, mind folyamatos keletkezését tekintve. A faipari hulladék felszámolása környezetvédelmi gondot is megold, de mindenekelőtt hasznos energiát, ipari alap- és segédanyagokat stb. szolgáltathat. A szocialista országok - eltérő mértékben ugyan - jelentősen elmaradnak az észak-európai körzet hulladék hasznosítási szintjétől.

Munkánk célja az volt, hogy az utóbbi évek külföldi szakirodalmát áttanulmányozva áttekintést adjunk a hazánk vonatkozásában abszolút értékben hosszú távon még növekvő mennyiségű fahulladék hasznosíthatóságában rejlő gazdag lehetőségekről.