H 000517

Sorszám: H_000517

A cikk szerzőjének a neve: Krisztián, Gyuláné

A cikk címe: Gőzölt és gőzöletlen bükk fűrészáru bútoripari felhasználásának összehasonlító vizsgálata

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1966. 1. sz. 187 – 201 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1966

 

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

 

Kulcs szavak: bükk, gőzölt bükk, bútoripar, gőzölés gazdaságossága, színezés

 

Kivonat:

A fatechnológia régen vitatott kérdése a bükk-fűrészáru gőzölésének szükségessége. Ezzel a kérdéssel korábban a Faipari Kutató Intézet is foglalkozott és 1960 -ban az összehasonlító vizsgálatok az alábbi eredménnyel zárultak:

a/ Térfogatsúly vizsgálatnál törvényszerű változás nem volt kimutatható.

b/ A nyomószilárdság változása egyértelmű. A gőzölt faanyag szilárdsága minden esetben alacsonyabb értékű. A különbség gyakorlati szempontból nem jelentős.

c/ A zsugorodás - dagadás - vetemedés vizsgálata során nem volt kimutatható lényeges eltérés a gőzölt, ill. gőzöletlen faanyag között.

d/ A színváltozás a gőzölés időtartamával arányosan bekövetkezik.

Összefoglalva: a laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a bükkfa gőzölése a faanyag esztétikai értékét növeli, más előnyöket azonban a jelenlegi gyakorlati paraméterek mellett nem biztosit.

A kutatási eredmények felhasználása érdekében azonban szükségesnek mutatkozott a vizsgálatok folytatása az üzemi követelmények fokozottabb kielégítése érdekében. A mérések és vizsgálatok befejezése után az előnyös változásokat és a hátrányokat értékelve a következő összehasonlítás tehető:

Természetes száradás: azonos klimatikus viszonyok között, egymás mellé rakott máglyákban a gőzöletlen bükk fűrészáru azonos idő alatt 1,5-2 o/o-kal alacsonyabb végnedvességet ért el,

Mesterséges szárítás: azonos szárítási paraméterek mellett a gőzöletlen fűrészáru a tervezett 10 o/o helyett 9,4-9,6 o/o végnedvességet ért el, míg a gőzölt 9,3-10,8 o/o -ig száradt le,

Vetemedés: fűrészárunál a három vastagsági méretből 25, 48, 68 kettőnél a gőzölt anyag   vetemedése volt kisebb mértékű.  Alkatrészt vizsgálva (1,60 m hosszú T léc) ugyancsak a gőzölt alkatrész viselkedése kedvezőbb. A keretszerkezetek esetében mindkét méretnél a gőzöletlen keret deformálódása kisebb,

Hasító szilárdság: Rostirányban a gőzöletlen,  rostirányra merőlegesen a gőzölt anyag szilárdsági értéke kedvezőbb, Átlagértéket tekintve a gőzölt anyag bír nagyobb hasítószilárdsággaI.

Elektromos energiafelvétel: A vizsgált megmunkálási módozatoknál, - szalagfűrész, vastagsági gyalugép, marógép, a gőzöletlen faanyag feldolgozása 4-11 o/o-kal kevesebb energiafelvétellel történt.

Szerszámél kopásának vizsgálata. Marógépen folytatott - energiafelvétel méréssel összekötött - vizsgálat eredményeként kaptuk, hogy a gőzöletlen anyag forgácsolása kevesebb energiafelvétellel és kisebb mérvű szerszámkopással jár.

Favédelem: Korábbi intézeti vizsgálatok eredményei alapján a gőzölt bükk kisebb mértékben tanúsít ellenálló képességet a különböző mikroorganizmusokkal szemben, mint az azonos fertőzésnek kitett gőzöletlen anyag. A fa belsejében esetleg meglévő rovarkárosítók a mesterséges szárításnál alkalmazott hőmérsékleten elpusztulnak. A vizsgálatok eredményeit összegezve rögzíthető, hogy a fiziko-mechanikai tulajdonságok terén észlelhető különbségek pozitív vagy negatív volta, nagyságrendileg legtöbb esetben oly csekély, hogy gyakorlatilag elhanyagolhatók.  Kivétel az energiafelvétel csökkenése a gőzöletlen anyagnál, mely feltétlen pozitívumot jelent s mely összefüggésben van a szerszámkopás mértékével.

A gőzöléssel elérhető színváltozás az, ami miatt indokolt lenne a gőzölés. Ma már azonban a bútorok nagy hányadát natur színben készítik, a pácolt bútorokhoz pedig amúgy is színezni kell a tömörfa alkatrészeket,

Gazdaságosság szempontjából a gőzölés elhagyása csak pozitív lehet. Megítélésünk szerint az alkatrészek színezési költségei a gőzölési költség ráfordításnak csak egy kis hányadát tehetik ki. A szerkezeti összeépítésre, a felületkezelés minőségére, alakállandóságra, készbútorok minőségének ellenőrzésére vonatkozóan a Falpari Minőségellenőrző Intézet szakvéleménye pozitív. Végeredményben tehát nem látjuk indokoltnak a bútoriparban felhasználásra kerülő bükk fűrészáru gőzölését, mert nem biztosit olyan előnyöket, melyek kedvéért ezt a költséges eljárást fenntartani érdemes lenne.