Sorszám: H_000516

A cikk szerzőjének a neve: Lele, Dezső

A cikk címe: Fahelyettesítő anyagokból készült korpusz bútorok és egyes alkatrészek használati igénybevételének, méretezésének és vizsgálati módszerének kutatása

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1966. 1. sz. 59 – 101 oldal, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1966

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: korpusz bútor, bútortervezés, méretezés, fapótló anyagok, használati igénybevétel

Kivonat:

Fahelyettesítő anyagoknak egyre szélesebb területen történő felhasználása a bútoripari termékek gyártásánál nem csak esztétikai, hanem statikai kérdések egész sorát vetette fel, melyek megoldásai elengedhetetlenek a biztonságos gyártmány konstrukció    kialakítása szempontjából. A korpuszbútorok, illetve azok alkatrészeinek - szilárdsági méretezése, tervezése és ellenőrzése azt a célt szolgálja, hogy a bútor teljes egészében

rendeltetés szerű használat közben törések, vagy káros alakváltozások nélkül, a tervezett élettartam alatt a követelményeknek teljes mértékig megfeleljen.

A bútorok mechanikai szilárdsága olyan kell, hogy legyen, hogy használat közben előforduló statikai és dinamikai terhelések ne okozhassanak konstrukciós elemeiben   tartós deformációt.

Jelen   kutatás   a fapótló anyagokból (forgácslap-pozdorjalap) készült korpuszbútor lapalkatrészek vastagsági méretének megállapításával foglalkozik, figyelmen kívül hagyva n lábazatok vagy egyéb tömörfából készített alkatrészek méretezését. Ezeket az alkatrészeket a jelenleg alkalmazott keresztmetszeti méretben vettük figyelembe. A méretezési elv kidolgozásánál a mechanika alapvető megállapításaira, törvényszerűségeire támaszkodva, a fapótló anyagok fizikai és mechanikai tulajdonságait figyelembe véve állapítottuk meg a használható összefüggéseket. Kutatásunk   akkor   éri   el célját, ha a kidolgozott módszer segítségével, a formatervező elgondolásai szerint tervezett gyártmányok statikai és szilárdsági szempontból kifogástalanok lesznek és a fajlagos anyagfelhasználás a minimálisra csökken.

Az elméleti feltevések, a kísérletsorozatok kiértékelése és a gyakorlati számpélda kidolgozása után megállapítható, hogy a korpusz bútorok alapalkatrészeinek vastagsági méretét a vízszintes alkatrészek megengedhető maximális lehajlás mértéke határozza meg. A lehajlás értékét elsősorban az alátámasztás távolsága, az alátámasztás, vagy befogás módja, továbbá az alkatrész vastagsága határozza meg. Kisebb jelentőséggel bír a terhelő erő nagysága és fajtája, továbbá az anyag-rugalmassági modulusa és az anyag szélessége. A befogás alátámasztás távolságát tehát a lehetőség határain belül, a legkisebbre kell tervezni, mert ez nagymértékben csökkenti a lehajlás nagyságát. A biztonsági tényező számítások szerint, mint a vízszintes, mint a függőleges alkatrészeknél 5- 20 közötti érték, melyek közül feltehetően legfeljebb a b = 5-10 értékek lesznek indokoltak. Természetesen a vastagsági méretek csökkenthetőségének határt szab a biztonsági tényezőn kívül a szerkezeti összeépítés, és vasalások felszerelésének lehetősége is. A biztonsági tényezők más iparágakban használtakhoz képest magasaknak tűnnek.  Értékeikre végleges választ csak a kutatás folytatásától lehet várni. A fentiek figyelembevételével tehát megállapítható, hogy a vízszintes alkatré­ részeknél, - elsősorban a látható alkatrészek esetében - a két végén megfogott, beépített elemeket alkalmazunk, a szabadon felfekvő belső polcoknál pedig vagy az alátámasztás távolságát csökkenthetjük 100 cm alá, vagy a megengedhető lehajlás értékét kell 8mm-től 10 mm-re (110 cm fesztáv esetén MSz 8976- 62 előírása) felemelni. A méretezési elv kidolgozásával és alkalmazásával a korpusz bútorok lap alkatrészeinek szükséges vastagsági mérete biztonsággal meghatározható lesz, ami tudományosan meghatározott méretek mellett, biztonságot ad a tervezőnek. A jelenleginél vékonyabb falvastagságok alkalmazhatóságával a módszer anyagtakarékosságot is jelent, azonban ennek megbíz-ható értékelésére csak a téma második részében - a gyakorlati alkalmazhatóságra lefolytatott ellenőrző mérések után - kerülhet sor.