Sorszám: H_000573

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Filló, Zoltán

Cikk címe: Az eperfa xylotómiai vizsgálata.

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1963. 1. sz. 255 – 266 ; Mezőgazdasági Kiadó 1963

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak:

Kivonat:

Hazai lombos fafajaink ipari felhasználhatóságának egyik legfontosabb szövetjellemző bélyege a farostok mennyisége és minősége. Mind a furnér-, mind a farostlemez-gyártás szempontjából e szövet- illetve sejtjellemző tulajdonságok ismerete elengedhetetlenül szükséges.

A furnér-gyártás mennyiségi fokozása – az egyre növekvő furnérszükséglet következtében – újabb és újabb alapanyagok vizsgálatát teszi szükségessé. Az eperfa mennyiségileg hazai viszonylatban nem elhanyagolható. A KPM Útosztály adatai szerint az elmúlt és a f.évben is kb. 170-180 ezer db 50-80 éves epertörzs kerül kitermelésre, melyből felhasználhatóság szempontjából kb. 40 % jöhet számításba. Az eper furnérgyártásra történő felhasználhatósága esetén mint új alapanyag, a lemezipar hasznára lehet.

Ha az epernek, mint új furnér alapanyagnak felhasználhatósága szempontjából nézzük a szövettérfogat-elemzés, illetve rostanalízis során kapott eredményeket, szükséges ez utóbbiakat egy már ismert és furnérként felhasznált – az eperhez hasonló – keményfa megfelelő adataival összehasonlítanunk, hogy megközelítő következtetéseket vonhassunk le az eper ilyen irányú felhasználhatóságára vonatkozóan.

Összehasonlításra legmegfelelőbbnek találtuk a bükköt. A bükk fateste szövetanalízisére vonatkozó adatokat részben az ELTE Alkalmazott Növénytani és Szövetfejlődéstani Intézete által 1957-ben ilyen irányban végzett bükk anatómiai vizsgálatokból, részben – a rosthosszakra vonatkozóan – a Faipari Kutató Intézet 1952. évi, a farostlemez vizsgálatáról szóló zárójelentésből vettük.

Mind az eper, mind a bükk szövettérfogat-mennyiségeinek, illetve rostméreteinek szemléltetőbb összehasonlítása végett az ide vonatkozó adatokat táblázatba foglaltuk. (Lásd. 1.táblázat.)

Megjegyzés:

^x          E hosszméreti adatot jelen vizsgálataink ide vonatkozó hosszméreteinek átlagolása után kaptuk.

^xx         Utóbbi adatot a hivatkozott FKI zárójelentés IV.sz. táblázatában feltüntetett 551 db farost átlagából vettük.

            A bükkre vonatkozó szövettérfogat-mennyiségi adatokat az Egyetemi Alkalmazott Növénytani és Szövet-fejlődéstani Intézet jelentéséből egy, az eperhez hasonló korú, a Mátra hegység Recski Erdőgazdaság területéről származó, bükk-törzs húzott-fájára vonatkozó adatokból vettük átlagolások alapján.

A táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy átlagos rosthossz szempontjából nagy különbség nincs az eper és bükk között, úgyszintén tracheális térfogat tekintetében sem. Egyedül a szilárdító, illetve parenchimatikus szövetmennyiségek között mutatkozik

6-7 %-os különbség. Mindezek alapján javasolható próbaként – az eper fatestéből mind hasítással, mind hámozással furnért készíttetni, majd a próbatermelés eredményeihez képest a további lépéseket a nagyüzemi gyártás felé megtenni.