Sorszám: H_000533
A cikk szerzőjének a neve: Csekunov, Pál
A cikk címe: A hazai rétegeltlemez-ipar helyzete és fejlesztésének lehetősége
Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1976. 1. sz. 59 – 88 oldal, Mezőgazdasági Kiadó 1977
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: enyvezett lemez, rétegelt lemez, élőmunka - szükséglet, alapanyag, bükk rétegelt lemez
Kivonat:
Rétegeltlemez-termelést hazánkban ez idő szerint a Délalföld i Erdő - és Fafeldolgozó Gazdaság szegedi lemezgyárában, valamint a Budapesti Falemezművek üzemeiben folytatnak.
A rétegelt lemez iránti kereslet (igény):
-a jelentős rétegeltlemez-import,
-a rendelkezésre álló rétegelt lemez gyártására felhasználható alapanyag mennyisége,
-az üzemek munkaerő - ellátottsága,
-a rendelkezésre álló rétegeltlemez-termelő gépek műszaki állaga
szükségessé teszi a hazai rétegeltlemez - termelő ipar jelenlegi helyzetének, valamint fejlesztési lehetőségének és módjának meghatározását.
A Budapest i Falemezművek 2. számú üzemét a Gazdasági Bizottság megszüntetésre kötelezi. A határozat szerint a kieső lemeztermelési kapacitás pótlását a hárosi telep rekonstrukciójával meg kellett volna valósítani. A Fővárosi Tanács V.B. a Budapesti Falemezművek 2. sz. üzemének (Újpest) kitelepítési határidejét - többszöri módosítás után - 1976. december 31-ben jelölte meg.
A Budapesti Falemezművek hárosi üzemének rekonstrukciója a határozatok figyelembe vételével indult. Jóváhagyott beruházási kapacitásának pótlását is tartalmazta.
Az állami beruházások 1968. évi átértékelésekor a hárosi üzem rekonstrukcióját - az eredeti programmal - a 70 százalékos állami támogatásban részesülő beruházások közé sorolták, s ezzel az új gazdasági irányítási rendszerben is megteremtették a megszűnő üzem kapacitáspótlásához szükséges pénzügyi fedezetet. A rétegeltlemez-ipar helyzetével, fejlesztésének kérdésével foglalkozott a MÉM értekezlete. A MÉM 1971 decemberében hozott határozatában előírta, hogy 1973 folyamán meg kell vizsgálni a kieső újpesti üzem kapacitásának pótlási lehetőségeit. A kérdés vizsgálatánál a magyarországi rétegeltlemez-termelés jelenét és jövőjét a lemez-üzemek együttes:
- termelésének,
- értékesítésének,
- termelési kapacitása műszaki színvonalának,
- alapanyag-ellátottságának,
- munkaerő-ellátottságának, valamint a rétegelt lemez iránti állandóan növekvő kereslet figyelembevételével kell vizsgálni.
Hazánkban a III. ötéves terv termelési célkitűzéseinek kialakításakor oly szemlélet érvé-
nyesült, mely szerint a rétegelt lemezt egyenértékűen fogja helyettesíteni a farostlemez, és ezért a rétegeltlemez-ipar fejlesztésére nagyobb gondot fordítani nem szüksége.
Ez a fejlesztési koncepció nem bizonyult helyesnek. Ma már nyilvánvaló, hogy sem európai, sem magyar viszonylatban a farostlemezgyártás növekvő fejlődési üteme nem képes csökkenteni a rétegelt lemez termelésével szemben támasztott mennyiségi és minőségi igényeket.
Ezen túlmenően - mivel többek között a nemes nyárak jelent ős hányada jól hasznosítható a rétegelt lemez alapanyagaként - a közelmúlt nyárfatelepítésének egyik alapkoncepciója volt a növekvő nyárfabázis igénybevétele a rétegeltlemez-termelés növelésére.
Hazánkban- az európai körzetet jellemző erőteljes fejlődéssel szemben- az enyvezett lemezt termel ő kapacitások fejlesztésére, korszerűsítésére az eltelt két évtized során nem került sor, sőt a kapacitásállaga és kihasználása romlott.
A szakemberek előtt ismert, hogy döntően a kapacitáskihasználás alacsony színvonalával és a termelési folyamat jelentős veszteségforrásaival összefüggésben a rétegelt-lemez-termelés jövedelmezősége is folyamatosan romlik, s ez a termel és további csök-kentésére ad érvet. A hazai kitermelésű bükk, nemes nyár, éger, hárs és egyéb fafajú rönkanyag optimális hasznosítását a jövőben - a jelenlegi ismeretek alapján - az jelente-né, ha minimálisan évi 30 OOO m3 -az első lépésben legalább 15 OOO m3 -rétegelt le-mezt állítanánk elő. Ennek a volumennek az előállításához szükséges megfelelő termelőkapacitás jelenleg nem áll rendelkezésre. Egyrészt tehát a termelési folyamat szervezettségi fokának növelése, a veszteségforrások csökkentése útján a gyártás jövedelmezőségének fokozásához, másrészt annak megválasztásához, hogy az előirányzott volumen a jelenlegi termelőüzem kapacitásának fejlesztésével (rekonstrukció-
jával) vagy új kapacitás létesítésével állítható elő gazdaságosabban, szükséges az, hogy részletes megbízható információs anyag álljon rendelkezésre. A meglevő üzemekben folyó termelés szervezettségi, ezzel összefüggésben jövedelmezőségi színvonalát illetően ismeretes az egyes rétegeltlemez-választékok fajlagos élő- és holtmunka igénye.
A jelenlegi körülmények, tényezők indokolják:
-a rétegeltlemez-termelési folyamat alapanyag-, technológiai idő- és élőmunka-szükség
letének felmérését,
-e döntő jelentőségű termelési tényezők veszteségforrásainak meghatározását.
A jelenlegi rétegeltlemez-termelés szervezettségi és műszaki színvonalát meghatározó adatok, az eredmények ismerete és értékelése alapján kialakíthatók a rétegeltlemez-termelés jelenlegi hazai szervezettségi, műszaki, gazdasági fokát tükröző mutatószámok. Továbbá meghatározhatók a rétegeltlemez-ipar fejlesztéséhez szükséges tennivalók.
A rétegeltlemez-ipar fejlesztésére vonatkozó javaslat - a rendelkezésre álló adatok és beszerezhető információk mértékéig- matematikai számítások alapján készült. A rendel-kezésre álló alapadatok (tényszámok) hiányosságait műszaki adatokra épült számítások helyettesítik, illetve egészítik ki, melyeknek segítségével a végső értékek hibahatárait minimumra lehet csökkenteni.
A kapacitáscsökkentés népgazdasági szinten:
- a ténylegesen jelentkező igény jobb kielégítésének,
-a népgazdaság importterhei csökkentésének
- a rendelkezésre álló alapanyag gazdaságosabb - kulturáltabb - feldolgozásának megteremtése végett célszerű.
A kapacitásbővítés - új gépsor üzembeállítása formájában-a DEFAG szegedi telepén való létesítése, lényegesen csökkenti a beruházás költségeit a berendezésnek új területen való telepítéséhez képest.
A kapacitás bővítésével egyidejűleg a jelenleginél lényegesen korszerűbb technika alkalmazása valósulna meg, s ez a következő kihatásokkal járna:
- az élőmunka fajlagos csökkentése,
- a világviszonylatban jelentkező rétegeltlemez-ipari fejlődéshez hasonló mértékű termelésbővítés
- a termék önköltségének csökkentése.
A fejlesztés megvalósítása a rétegelt lemez vonatkozásában növelné a vállalat nyereségét. A vállalat által végzett számítások szerint az 1974. évi igény alapján az ötrétű, 5 mm-es bükk rétegelt lemez gyártásánál a nyereség nem számottevő. Ugyanakkor az új gépsorral a fenti minőségű termék előállítása során a képződő nyereség kb. 20%/m3
A D mutatkozó értéke 1,23. Ez a mutatószám az egységesen megállapított és mininlális évi hozamnak tekintett kamat (12) alkalmazásával azt fejezi ki, hogy a beruházási ráfordítás az egységesen megválasztott időhorizonton belül l ,23 X térül meg a képződő társadalmi tiszta jövedelemből. E mutató szám az üzemi beruházás népgazdasági szinten számított gazdaságosságának kielégítő mértékét mutatja, tehát az előbb felsoroltak alapján az új üzem telepítése ott javasolt.