Sorszám: H_000512
A cikk szerzőjének a neve: Erdélyi, György ; Krisztián, Gyuláné
A cikk címe: Nyers parkettaléc termelésének gépesítése
Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk
Kulcs szavak: parkettaléc, fríz, fűrészüzem, fűrészüzemi rekonstrukció, faipari technológia
Kivonat:
A Faipari Kutató Intézet már évekkel ezelőtt megkezdte a fűrészipar technológiájának korszerűsítésével kapcsolatos kutatásait. A kutatások célja a világszínvonalhoz való felzárkózás; a termelési technológia tökéletesítésével a termékek előállítására fordított munka- és gépidő csökkentése. E célt csak folyamatos, szinkronizált termeléssel lehet elérni. Közismert tény, hogy a hazai fűrészipar viszonylag magas munkaidő-ráfordítással dolgozik. Különösen vonatkozik ez a kemény lombos faanyagot feldolgozó üzemekre, ahol az alapanyag tulajdonságai, a termékek sokfélesége és munkaigényessége rontó tényezőként jelentkezik. A Kutató Intézet munkatársai már évekkel ezelőtt kidolgozták a fűrészüzemi termelési szalagok elvét. A kutatások megállapításait a magyar fűrészipar elfogadta s azokat részben fel is használta. A Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemében végrehajtott fűrészcsarnoki rekonstrukció során megvalósították az I-II. sz. szélezetlen fűrészáru termelését magába foglaló szalagot, azonban nyitott kérdés maradt a III- IV. sz. (donga - nyersparketta léc) szalag nagyüzemi gyakorlati kialakítása. Időszerű tehát közelebbről vizsgálat alá vonni ezt a népgazdasági szempontból igen jelentősnek mutatkozó témát és a vizsgálati eredményeket mielőbb realizálni a gyakorlatban. Fentiek értelmében az 1964 -ben lefolytatott kutatások a fűrészcsarnoki termelési technológián belül elsősorban a nyers parkettaléc és egyéb kisebb méretű választékok termelésének szalagosítását célozták. A bevezetőben ismertetett korábbi intézeti munkák befejezéseként a nyersparketta léc- és a dongatermelés gépesítése érdekében 1964 -ben elkészült a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi telepén a kettős szalag kísérleti példánya. A tervezett félüzemi kísérletek megvalósítása érdekében speciális körfűrészgépeket készíttetünk; visszaterhelő - szalaggal és gépi előtoló berendezéssel ellátott hasító körfűrészeket, előtoló berendezéssel felszerelt szélező körfűrészt, valamint anyagvezető kocsival működő, daraboló körfűrészeket. A gépek és a szállítóberendezés kivitelezője a Dél-magyarországi Fűrészek Vállalat volt. A termelőberendezésen 13 teljes és 6 részleges (a visszaterhelő-szalaggal ellátott körfűrészek egyedi alkalmazására vonatkozó) termelési kísérletet végeztünk. A kísérletek során mértük a termelést befolyásoló valamennyi jelentősebb tényezőt. (Az alapanyag, késztermék és hulladék méreteit és mennyiségét, a gépi és kézi műveleti időket, az előtoló berendezések, a visszaterhelő szalagok és a kettős szalag sebességét stb.) A rendelkezésre álló üzemi és kísérleti adatok alapján elemeztük a különböző lehetséges technológiai variációkat, majd számszerű bizonyítás alapján választottuk ki a legmegfelelőbbet. Vizsgáltuk a szinkronállapot biztosításának lehetőségeit. A különböző műveleti helyek teljesítményadataiból meghatároztuk a kettős szalag műszaki mutatóit, a szállító, feltöltő és tartalékoló kapacitást, valamint az eltérő nagyságú termelési feladatokhoz szükséges körfűrészek megoszlását és számát. Számítottuk a különböző üzemnagyságok esetére a frízgyártó berendezés főbb méreteit, hely, energia stb. szükségletet és a termelhető frízmennyiséget. Munkánk során tárgyaltuk a fríztermelő gépcsoport alapanyag ellátásának feltételeit és módozatait, kitérve a kész fríz elszállítására is. Rögzítettük a visszaterhelő-szalaggal ellátott körfűrészek egyedi alkal mazásának lehetőségeit és kihatásait. Gazdasági számításokat végeztünk nyers parkettaléc - termelés összevonása és gépesítése eredményeinek megállapítására. Az 1964. évben végzett kutatómunka alapján az alábbi megállapítások tehetők:
- Gyakorlatilag beigazolódott, hogy a korábbi számításoknak megfelelően, - de a vártnál nagyobb gazdasági eredménnyel - megvalósítható a nyers parkettaléc gyártásának oly módon való gépesítése, hogy a körfűrészeket kettős szállítószalag mentén összevonjuk, ezzel a közbenső anyagmozgást teljes mértékben kiküszöböljük, s az összevonással és megfelelő segédberendezések alkalmazásával a termelékenységet számottevő mértékben fokozzuk.
- A kettős szalag mellett történő frízgyártás tekintve a jelentésben javasolt 3. variáció (többszörös hosszúságú alapanyag egyoldali szélezése, frízméretre darabolás, hasítás) a legcélszerűbb technológiai megoldás.
- A javasolt technológia megvalósítása tiszta frízgyártás esetén 2,05 gépóra-, illetve 6,8 munkaóra-megtakarítást jelent fríz m3 -ként.
- A fríz- és dongagyártás egy szalagon történő megoldását a jelenlegi üzemi körülmények között nem javasoljuk. A dongaléc termelést - ezt volumene lehetővé teszi - különálló, erre a célra is igen alkalmas visszaterhelő-szalaggal ellátott körfűrészgéppel célszerű megoldani.
A lefolytatott félüzemi, illetve üzemi kísérletek alapján megállapítást nyert a technológia és a teljes berendezés adaptálhatósága.
