Sorszám: H_000479

A cikk szerzőjének a neve: Dr. Babos, Károly

A cikk címe: Különböző termőhelyi eredetű erdeifenyők évgyűrűszélességi, tracheidahossz- és térfogatsúlyvizsgálata

Forrás: FAIPARI KUTATÁSOK, Faipari Kutató Intézet [FaKI] Budapest, 1972. 1. sz. 299 – 305 oldal, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1973

Lásd a teljes cikket: Teljes_cikk

Kulcs szavak: faanyagtudomány, termőhely, erdeifenyő, traheida, térfogatsúly

Kivonat:

A Faipari Kutató Intézet anatómiai laboratóriuma 1969-70. években a Fenyő célprogram elővizsgálataként a Fenyőfélék papíripari mutatóinak vizsgálata című téma keretében első­ sorban anatómiai jellegű vizsgálatokat végzett.

A kutatás során szoros együttműködés alakult ki az ERTI-vel, valamint a Papíripari Vállalat Kutató és Fejlesztő Intézetével, Mint ismeretes, hazánk fenyőimport-lehetősége fokozatosan csökkenő jelleget mutat. Ezek a tények késztetik a papíripart arra, hogy lehetőség szerint egyre fokozódó mértékben hazai termesztésű fenyőféléket használjon fel. A papíripar számára viszont nem elhanyagolható szempont a felhasznált faanyag gyanta- és egyéb extrakt tartalma, valamint a tracheidahossz és a térfogatsúly alakulásviszonyai, mivel ezek a beltartalmi tényezők igen nagy mértékben befolyásolják az úgynevezett kihozatali százalékot, továbbá a papírfélék minőségét.

A kutatást 1969. évben a következő cél elérése érdekében végeztük:

1.) Különböző tájegységről és termőhelyről származó 18 darab erdeifenyőtörzsek évenként mért évgyűrűszélesség-, tracheidahossz- és térfogatsúlyvizsgálata.

2.) A vizsgálatok elsősorban a papírfa méretű anyagok jelleggörbéinek megállapítása

érdekében történtek.

Az 1970. évben végzett kutatásnál továbbléptünk, és a következő célok érdekében folytattuk vizsgálatainkat

1.) Gyors kutatási program alkalmazása, amely lehetővé tesz előzetes megállapításokat arra nézve, hogy van-e kimutatható különbség egyes állományok törzsei között traeheidahossz és egyéb tulajdonságok tekintetében (91 törzs vizsgálata).

2.) Az ERTI Sárvári Kísérteti Állomás gyanta- és extrakttartalomra vonatkozó vizsgálatai alapján kiválasztott 9 darab törzs papíripari defibrátum vizsgálata.

3.) A vizsgálati adatok értékelése során nagyszériás rutinvizsgálati eljárás kidolgozása a későbbi szélesebb alkalmazást illetően.

A kutatási feladatok és célok fontosságát aláhúzza az a tény, hogy a hazai termesztésű erdeifenyőre ilyen értelmű vizsgálat ez ideig még nem folyt. Ez a körülmény szabta meg azt, hogy a vizsgálataink magyar vonatkozásban egyértelműen alapozó jellegűek

A vizsgálatok alapján a következők állapíthatók meg.

1.) Az erdeifenyő évgyűrűszélesség alakulása 1-10 évig mellmagasságban (1,30 m) és papírfa méret (8,31 m) magasságban mérve a három termőhelyről származó ugyanazon törzsek esetében 5 százalékon belül azonos.

2.) Ugyanazon törzsek defibrátum- és Schulze-macerátumok tracheidahossz mérési eredményeinek összehasonlítása azt bizonyította, hogy a defibrátumonkénti   1000 mérésszám túlzottan nagy, és a törzsenkénti 100 mérés is elegendő pontosságú.

3.) Az egyes anatómiai jellemzők   évenként felvett adatai, s a belőlük szerkesztett jelleggörbék azt bizonyították, hogy ezek felvételére feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a gyors vizsgálati módszerrel kapott adatokat megfelelőképpen tudjuk értékelni.

4.) Az alkalmazott gyors kutatási program (l törzs/4 minta) alkalmas nagyszériás rutinvizsgálatok lefolytatására, bizonyos metodikai kiegészítésekkel az eredmények pontosítása végett. Ennek értelmében szükséges, hogy a mellmagasságban kivett korongokon minimálisan 5 pontról vegyünk mintát meghatározott évekre vonatkozóan (például 1., 5., 10., 15., 20. év). Az így kivett mintákon mért adatok alapján ugyanis pontosabban és egyértelműbben lehet a termőhelyek befolyásoló tényezőit bizonyítani.

5.) A vizsgálatok alapján, három termőhely vonatkozásában a Somogyi homokhát istvándi lelőhelyű állományanyag adta a legjobb értékeket.